25 tény a szélenergia hasznosítás mellett a németországi példák alapján

  1. A világ olaj, a gáz és az urán készletei néhány évtizeden belül kimerülnek. Ha még néhány további készletet is feltárnak, a globális ökorendszerrel nem lehetne az ismert források elégetését uralni. Földünk mai energiapolitikája zsákutcába vezetett. A megújuló energiaforrások ezzel szemben kimerithetetlen potenciált kínálnak.
  2. A megújuló energiaforrások, vagyis a nap, a szél, a víz, a biomassza és a földmeleg az éves nemzetközi energiaigény többszörös lehetőségét nyújtják. Energiapolitikailag planétánk emberi életminősége megtartásának ez az egyetlen útja. A német alsóház (Deutsche Bundestag) már 1990-ben úgy vélte, hogy 2050-ben az összes energiaigénynek a kb. 70 százalékát már megújuló energiaforrásokból lehet biztosítani.
  3. Az eddigi nagyerőművek és külszíni lignit (barnaszén) fejtések nálunk és a máshol a mezőgazdaság nagy területeit visszavonhatatlanul tönkretették. Ezzel szemben a víz- és szélmalmok generációk óta részei a kultúrterületeinknek. Még a századfordulón is egyedül Észak-Németországban kb. 30000 "kelepelő" szélmalom gazdagította tájképünket.
  4. A megújuló energiáknál a műszaki haladás - speciálisan az új szélenergia hasznosításnál - igen nagy. A korszerű szélerőművek csöndesen és hatékonyan működnek. Egyetlen 1500 kW-os egység kb. 1000 háztartást vagy két villamos mozdonyt lát el. Schleswig-Holsteinben ma már a villamos energia 10 százalékát szélenergiából állítják elő, ami Nordfriesland körzetben már 70 százalékos arányt jelent. Németországban 2020-ig mindössze 25000 korszerű "szélmalommal" a villamos energiának kb. 30 százaléka előállítható lenne. Dániában 2030-ig el kell érni a szélenergiából történő vilamosenergia termelésnek kb. 50 százalékos arányát. Az Európa Parlament Európában 2010-ig szeretné elérni a megújuló energiák felhasználásának megduplázását.
  5. Ahogyan korábban a vasút bevezetésénél, mint új technikánál ma is van szorványos ellenkezés amikor szélerőműveket terveznek az eddig "szabad tájba" és a polgárokat nem informálják eléggé a teljes összefüggésekről. Itt kell felhívni a projekttervezők figyelmét az átláthatóságra és a polgárok részvételére. A szélenergia ágazatnak és a politikának az elkerülhetetlen energiaforrás váltás elfogadásáért propagandát kell folytatnia. A megújuló energiafelhasználások több munkahelyet, a klíma védelmét és az élet minőségének javítását hozzák magukkal.
  6. Semmilyen erőmű sem oldja meg egyedül a biztos ellátást. Az összes európaszerte működő erőmű védi és támogatja az egyes erőművek kiesésénél a teljes energiarendszert. Az ilyen korszerű rendszerbe a szélerőművek problémamentesen kapcsolódnak be, csökkentik a nagyerőmű építési igényt és a káros anyagokat tartalmazó tüzelőanyagok felhasználását. A részben gyenge hálózatú regionális energiaellátók a rendszert támogató korszerű (high-tech) szélenergia technológiában nagyon érdekeltnek mutatkoznak.
  7. A hagyományos erőművekkel való "párhuzamos üzem" az Európára kiterjedő rendszer rendelkezésre állása miatt nem szükséges. A nemzetközi rendszerszakértők úgy ítélik meg, hogy a szélenergiából származó betáplálási ingadozások nagy teljesítmények esetén is jelentősen kisebb komplikációkat okoznak, mint a felhasználóktól függő vételezési ingadozások, pl. az országok közti labdarúgómérkőzések szünetében.
  8. A szélerőművekből - a húszéves hasznosításuk ideje alatt - kb. 40-85-ször annyi energia nyerhető, mint ami létesítésükhöz és megszüntetésükhöz szükséges. A hagyományos erőműveknél ez a "szemveszteség" 0,3-0,4 körül van, mivel üzem alatt nyersanyag formájában állandóan energiát kell odavezetni. Már kb. 3 hónap alatt egy szélerőmű az előállításába fordított energiát ismét előállíthatja.
  9. A megújuló energiaforrások és az intenzív takarékossági fáradozások bevezetését a nemzetközi környezetvédelmi okoból is meg kell tenni. Érvényes a következő szabály: minden kilowattóra szélenergiából előállított villamos energia több mint 3 kWh káros anyagot előállító primer energiát takarít meg.
  10. A meteorológiai programok lehetővé teszik a szélteljesítmény előrejelzését, és ezáltal az energiaellátóknál jelentékeny költségmegtakarítást idéznek elő (pl. csökkenthetik az energiaszállítást előrevállalókkal szemben a teljesítményárat).
  11. A németországi kb. 40 százalékos erőművi többletkapacitást nézve világos, hogy miért ellenzi az energiagazdaság a megújuló energiaforrások használatát. Ugyanis ezeket a többletkapacitásokat a német energiafogyasztók az energiaárból finanszírozzák. Mivel az atomerőművi energia Németországban csak az erőművi kapacitás 20 százalékát teszi ki, az minden műszaki hátrány nélkül kikapcsolható lenne.
  12. A kb. 150 milliárd kWh energiatermeléshez a német lignit (barnaszén) bányászat (külszíni fejtés) jelenleg kb. 700 km2 felülete igényel. Hasonló energiamennyiséghez a szélenergia-hasznosítás csak e felület 1/28-ad részét (kb. 25 km2) kötné le. Miközben a Garzweiler II. fejtés 48 km2-en 40 év alatt évente átlagosan 30 milliárd kWh-át jelent, ugyanezen felületen szélenergia alapon - decentralizált telepítésben is - 288 milliárd kWh lenne évenként előállítható, ami éppen tízszeres energiát jelentene.
  13. Az 1998-ban szélenergiából előállított villamos energia 2 százalékos, 2005-ben kb. 6 százalékos, és hosszútávon 56 százalékos, a szövetségi kormány által kívánt CO2 csökkentést hoz.
  14. Tudományos vizsgálatok szerint minden a rendszerbe táplált kWh szélenergiából származó villamos energia 31 Pf/kWh nemzetgazdasági hasznot jelent. A szén és a nukleáris energiából származó villamos energia ezzel szemben 20-45 Pf/kWh külső (közvetlenül nem mérhető) károkat is okoz. Az energiafogyasztóknak ezeket a közvetett költségeket az energiaárba nem építik be és az energiaadót sem emelik, hanem helyette az energiaellátás által okozott környezeti és egészségkárosodást ma legnagyobbrészt az államháztartás fizeti.
  15. Az energiaellátók (áramszolgáltatást is végzők) saját szélerőműveiknél 29-45 Pf/kWh megtérülést biztosító energiaárral számolnak. A privát szélerőmű üzemeltetők viszont csak 16,79 Pf/kWh betáplálási díjat kapnak. Az ellátók ezt a megvásárolt, szélből származó energiát németországi átlagban 6 Pf többlettel továbbítják a háztartási fogyasztóknak. Az 1998-ra várható öt milliárd kWh szélenergia-termelésnek csupán a kereskedelméből az energiagazdaság kb. 300 millió márka kiegészítő bevételhez jut.
  16. Az atomenergiából származó energia jelentős támogatása (1995-ig kb. 40 milliárd DEM és ezenkívül még 40 milliárd DEM adómentes térítés) valamint a szénből származó energiának 1995-ig 100 milliárd DEM fölötti és 2005-ig további 69 milliárd DEM-re becsült támogatása az eddigiekhez hasonlóan akadályozza, hogy a megújuló energiaforrásokból származó energia versenyképes legyen. Ezzel szemben a szélből származó energiára 1995-ig csupán 0,6 milliárd DEM támogatás jutott.
  17. A szélből származó energia 1996-ban 0,5 százalék részesedést ért el a villamosenergia piac területén és 10 ezer munkahelyet biztosított. Az atomerőművekből származó villamos energia 40 százalékos piaci részesedése és 40 ezres munkahely biztosítása, valamint a kőszénből származó energia 20 százalékos részesedése és 80 ezres munkahely aránya alapján a szélből származó energia ötször nagyobb munkahelyteremtő hatást eredményez. A megújuló energiaforrások Európában történő megháromszorozódása 2 millió többlet-munkahelyet jelent. Dániában a szélenergiával foglalkozó ipar a harmadik legnagyobb exportágazat.
  18. Az az új gazdasági erő, amit a jelenleg már 500 egység feletti korszerű szélerőmű Németországban magával hozott, az eddig strukturálisan hátrányos, azonban szélben gazdag területeknek fontos regionális gazdasági impulzusokat jelent. Ezek: munkahelyteremtés, a vásárlóerő elszivárgásának megakadályozása, ipari adók, a mezőgazdasági területek reorganizációja és új perspektívák a vidéki közösségek fejlődésében, energiaellátásában.
  19. A külső (közvetlenül nem mérhető) költségek számitásbavételével történő népgazdasági szemlélet alapján a szélből származó energia a vízből származó energia mellett már ma gazdaságossági és környezetvédelmi (ökológiai) szempontból a leghatékonyabb villamosenergia-forrás.
  20. A korszerű szélenergia hasznosítást a lakosság, a történelmi malomhasználathoz hasonlóan rendkívül pozitívnak tartja (Emnid közvélemény-kutatás 1997. I. havi adatai szerint 88 százalékban pozitív véleménye volt). A Wangerland gyógyterületen (az Északi tenger partjánál 1997-ben a lakosság és a gyógyvendégek szavazata 85 százalékban volt pozitív).
  21. Az új közepes nagyságú vállalatok által kifejlesztett német szélerőmű-technológia vezető a világpiacon, és annyira attraktívvá vált, hogy abba a nagyipar is "beszállt". Az atomerőműveket is üzemeltető PreussenElektra 1997-ben kooperációra lépett az Enercon-nal, a vezető német szélerőmű szállítóval. Az egyik legnagyobb amerikai energiavállalat (Enron) 1997-ben átvette az addig önálló Tackne Windtechnik (Salzbergen/Niedersachen) céget.
  22. A szélenergia ökológiai előnyeit a nagy német természet- és környezetvédelmi szövetségek mindig, ismételten hangsúlyozzák. A BUND, a NABU, a WWF, a Greenpeace és a Robin Wood intenzíven kiállnak a szélenergia további, a világra kiterjedő kiépítéséért és más megújuló enrgiaforrások hasznosításáért hasonlóan a Deutsche Bauerverband (Német Parasztszövetség), a szakszervezetek és az egyházak is.
  23. A szélből származó villamos energiát ma már sokszor a polgárok által látogatható "szélparkok"-ban állítják elő. A lakosoknak a környezetbarát villamosenergia-előállításba való bevonása sok helyen új egyesületeket, csoportokat és közösségeket ültet egy asztalhoz és ezáltal megélénkül a vidéki élet.
  24. Az atomhulladékok bizonytalan semlegesítése veszélyezteti egészségünket és utódainknak több ezer éven át az egészségét. A rendőrségnek az eddigi (atomhulladék elszállításhoz) történt bevetése nagyobb összegeket emészt fel, mint az energiaellátók által állított, a szélenergiából előállított villamos energiánál fellépő "többletköltségek" összege.
  25. A nap, a víz, a szél, a biomassza és a földmeleg a Föld minden országában az energiaigénynél sokszorosan nagyobb potenciált biztosítanak. Sem ma, sem holnap ezeknél nincs szükség a hivatali hatalommal történő visszaélések kontrolljára, amint az az atomenergiánál szükséges. A megújuló energiaforrások hasznosítása így a leghatékonyabb hozzájárulás az új nemzetközileg kialakuló békéhez és a globális életminőség javításához.

Forrás: 25 fakten zur Windkraftnutzung in Deutschland, BWE 1998.10.2.
Fordította: Bányai István, Magyar Szélenergia Társaság