Szélerőművek kontra Magas-Bakony


avagy kérdések és válaszok a bakonyi szélerőművekkel kapcsolatban

2007. tavasz

A Bakonyi Krónika első számában egyoldalas írás jelent meg a bakonyi szélerőművekről. Az említett írás nem vizsgálta a szélerőműveknek a bakonyi környezetre gyakorolt hatásait és a szélerőművek működtetésének energiapolitikai és műszaki kérdéseit. Egyesületünket az utóbbi időben mind többen keresik meg a szélerőművekkel kapcsolatos kérdéseikkel a zirci kistérségből, illetve az ország egész területéről. Ebben az írásunkban a leggyakrabban felvetett kérdésekre próbálunk röviden - kérdés-felelet formában - válaszolni, hogy ily módon is hasznos információval lássuk el az érdeklődő helybélieket.

Elláthat-e közvetlenül egy vagy több települést árammal egy szélerőmű?

Nem láthat el. A szélerőművet nem lehet közvetlenül egy vagy több település villamosenergia-hálózatára kapcsolni. A szélerőmű áramtermelése nem egyenletes, mivel a szél nem mindig, illetve nem azonos sebességgel fúj. Ennek következtében egy szélerőmű vagy szélerőműtelep által megtermelt áramot csak olyan, országos hálózatra lehet továbbítani, amelybe be van építve szükséges tartalék készenléti áramtermelő egység a szélcsendes időben való áramkimaradás pótlására, a súlyos következményekkel járó áramingadozások megakadályozására. A készenléti tartalék áramtermelő egység - sok nyugati országgal ellentétben - Magyarországon csak egy fosszilis energiahordozóval működő erőmű lehet, mivel nincs sem állandó egyenletes szél, sem megújuló vízenergia termelés. Az áramkieséseken kívül az esetenként fellépő többlet áramtermelést is kezelni kell valamilyen kiegyenlítő, tároló berendezéssel. A szélerőművet építő település az áramot ugyanúgy az országos hálózatról fogja kapni mint eddig. A Magyar Energia Hivatal tavaly a szélenergia ingadozó jellege miatt összesen 330 MW szélerőmű kapacitásra adott ki engedélyt. Ennél több szélenergia hálózatra kapcsolása súlyosan veszélyeztetné az egész rendszer stabilitását, így az áramellátás biztonságát. Más lapra tartozik, hogy egy szélerőmű által átlagosan megtermelt áram mennyisége szeles időben esetenként több lehet, mint néhány kisebb falu összes áramszükséglete. Ugye senki sem akarna olyan településen élni, amelynek az áramellátása kizárólag egy szélerőműtől függene?

Olcsóbb-e a lakosság szempontjából a szélerőmű által megtermelt ún. "zöld áram" mint az eddigi, "hagyományos áram"?

Nem olcsóbb. A GKM 56/2002. (XII.29.) rendelete értelmében a szélerőműves beruházó kötelezően előírt igen magas árat kap a megtermelt és kötelezően átveendő "zöld áramért" az illetékes áramszolgáltatótól a "hagyományos áram" árához képest. Jelenleg tehát a beruházóknak igen jó üzlet szélerőműveket építeni. Az illetékes áramszolgáltató azonban a beruházónak kötelezően kifizetett magasabb árat a lakossággal fogja megfizettetni, úgy, hogy beépíti azt a hagyományos áram árába. Az önkormányzatoknak lehet bevétele a szélerőművek létesítéséből. Ilyenek lehetnek az iparűzési adó, vagy valamilyen értékhatárig az önkormányzati tulajdonú épületek és közvilágítás áramszámlájának kifizetése, esetleg másféle jogcímű juttatások. Ezek a juttatások azonban a nem megfelelően kiválasztott helyszínű erőművek esetén a felesleges környezetterhelés által okozott veszteséget meg sem közelítik.

Lehetnek-e káros hatásai a szélerőműveknek a közelben élő lakosságra nézve?

A szélerőműveknek kétségkívül nincs károsanyag kibocsátásuk, de nem megfelelő telepítés esetén számos egyéb hatással kell számolni. A legfontosabbak a következők:
1. Zaj: A rotorokból és a lapátoktól származó szétterjedő zaj ellen csak a megfelelő telepítési távolság betartásával lehet védekezni. Nem megfelelő telepítési távolság esetén a keletkező hangok kellemetlenek lehetnek, így pl. alvászavarokat okozhatnak. A Magyar Szabványügyi Testület megállapította, hogy a jelenlegi magyar hangterjedési szabvány nem alkalmas szélerőművek zajhatásainak vizsgálatára. Egy példa: Kulcs község határában telepített szélerőmű zajhatása miatt a bíróság kártérítést ítélt meg az ottlakóknak.
2. Látvány: A hatalmas tornyok és a forgó lapátok látványa vonzza a tekintetet. Külföldi tapasztalatok bizonyítják, hogy ez az állandó látvány sok embernél, többek között a gyermekek körében fejfájást, idegrendszeri zavarokat okozhat. A szemlélők nagy része körében pedig egyszerűen egy szélerőmű látványa igen negatív esztétikai benyomásokat kelt.
3. Villódzás: A szélerőművek lapátjairól hirtelen visszatükröződő napfény és a lapátok mögül a forgó mozgás közben hirtelen felbukkanó napfény okozza a villódzást. A szélerőmű technológiát régóta alkalmazó országokban - pl. Németországban - már vannak előírások a villódzás hatásának elkerülésére is.
A fentebb felsorolt hatásokon kívül még néhány olyan körülmény ismert amelyekről a lakosságnak feltétlenül tudnia kellene. Ezek pl. az erőművek éjszakai jelzőfényei vagy az ember által nem hallható infrahang.

Milyen hatással lehetnek a szélerőművek az élővilágra?

Ez a kérdéskör igen összetett, szerteágazó és külön értekezést is igényelne. Röviden csak annyit, hogy nem megfelelő telepítés esetén számtalan, az állatvilágban okozott kárról beszámoltak már. Amennyiben az erőműveket madár- és denevérvonulási útvonalakra telepítik, úgy az említett állatok nem tudnak hirtelen kitérni a cca. 250 km/óra kerületi sebességgel forgó lapátvég elől. Nem lehet azt állítani, hogy a tetemek hiánya e károk nemlétét bizonyítaná, hiszen a tetemeket a környéken vadászó ragadozók pillanatok alatt eltüntetik.

Tájvédelmi és természetvédelmi szempontból alkalmas-e a Bakony szélerőművek telepítésére?

A Természetvédelmi Hivatal többek között a Szélenergia és természetvédelem c. kiadványában részletesen foglalkozik a telepíthetőséget befolyásoló tényezőkkel. Itt megjelent egy olyan térkép is, amelyen ábrázolva vannak az ország azon területei, ahol szélerőművek elhelyezhetők. Ezen a térképen a Bakonynak csak néhány elhanyagolhatóbb természeti értékű területe van alkalmasnak ítélve a telepítésre, nem pedig a Bakony bármely része, ugyanis a Magas-Bakony csaknem teljes területe tájképvédelmi övezet és túlnyomó része ökológiai hálózat övezete. A lakossági fogadtatás miatt nyugaton a szélerőműveket természetvédelmi szempontból értéktelen területekre, lakott területektől távol, legtöbbször elhagyott iparterületekre vagy autópályák mellé, újabban a tengerbe telepítik. A Balaton-Felvidéki Nemzeti Park hivatalos állásfoglalása szerint szélerőművek nem illeszthetők a bakonyi tájba. Ideje lenne az illetékes önkormányzatoknak feltenni a kérdést, hogy vajon a szélerőművek telepítése hogyan egyeztethető össze többek között a zirci kistérség környezetvédelmi és turizmusfejlesztési koncepciójával, vagy például az Európai Táj Egyezményben foglaltakkal.

Hatással van-e a bakonyi erdőgazdálkodásra, ha a Bakonyban szélerőműveket telepítenek?

A két dolog között nincs összefüggés. A szélerőművek és az erdők kezelését más-más gazdasági társaságok végzik. Közöttük semmiféle olyan szerződés, megállapodás nem köttetett, miszerint a szélerőművek telepítése a bakonyi erdők kitermelését csökkentené, esetleg megszüntetné, vagy új erdők telepítésével járna. Ellenben viszont a Bakonyban már kértek olyan szélerőműre környezetvédelmi engedélyt, amelynek helyét és szervízútját csak az erdő kivágása révén lehetne kialakítani.

Hogyan befolyásolják a szélerőművek a környező bakonyi ingatlanok értékét?

Leszögezhető, hogy az ingatlanok értéke nem fog emelkedni. Az ingatlan kínálat várhatóan megélénkül. A szélerőművek szokatlanul nagy méretű, cca. 150m teljes magasságú ipari jellegű létesítmények. Ez a magasság 5-6 falusi templom, 4 és fél lakótelepi tízemeletes és több mint 2 veszprémi húszemeletes épület magasságának felel meg. Egy területen egy vagy több szélerőmű elhelyezése folytán olyan ipartelep létesül, melynek alkotóelemei a hatalmas, mozgó lapátokkal megjelenő tornyok, az erőművekhez vezető kiszolgáló utak, a kerítések és a többi kiegészítő létesítmény, mint pl. trafók, ill. nagyfeszültségű elektromos vezetékek, amelyek nem biztos, hogy földkábelek lesznek. Az így kialakuló művi táj elveszti azt a vonzerejét, amit eddig éppen a nyugodt, eredeti természetes környezet jelentett, amiért az emberek egyre és egyre többet megadnának. Az átutazók közül eleinte sokan meg fognak állni, hogy rácsodálkozzanak a szokatlan és feltűnő létesítményekre, de a külföldi esetek azt tanúsítják, hogy igen rövid időn belül a turizmus jelentősen visszaesik. Közhelynek számít az a tény, hogy a munkahelyet nem biztosító vidéki ipari területeken sokkal olcsóbban lehet ingatlanokhoz jutni, mint az értékes természeti területeken vagy azokon a helyeken ahol sok a munkahely. A szélerőmű szinte teljesen önműködő, minimális karbantartást igényel, így a műszaki karbantartó személyzeten és az alkalmankénti tisztítást végző ipari alpinistákon kívül nem teremt tömegeknek munkahelyet.

Miért helyezte 2007 januárjában hatályon kívül a bíróság a Hárskút-Lókútra tervezett 45 MW összkapacitású szélerőműtelep Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőség által kiadott környezetvédelmi engedélyét?

A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, majd az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőség nem jártak el kellő alapossággal az engedélyeztetési eljárás során. A kiadott engedély valótlan megállapításokat és ellentmondásokat tartalmazott. Az ellenzők egyebek közt azt kifogásolták, hogy a tervezett létesítmény tájképvédelmi övezetre és az országos ökológiai hálózatra, a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet közvetlen szomszédságába, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala szerint is természetvédelmi szempontból érzékeny területre, valamint két közeli, nagy, összefüggő Natura2000-es terület közti szűk folyosóra esne. A szélerőműtelep zajhatásával kapcsolatos szakhatósági állásfoglalás a bíróság megítélése szerint is ellentmondásokat tartalmazott. Az eljáró szakhatóságok az engedélyezési eljárás során a telepítés helyszínét mindvégig téves koordináták és helyrajzi számok alapján értékelték. A beruházó által benyújtott, a Horváth Mérnöki Iroda Kft. által készített látványterv az erőműtelepet megtévesztően, a valóságosnál jóval kedvezőbb megjelenésűnek ábrázolta.

Igaz-e, hogy a Bakony az ország legszelesebb vidéke?

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint a Kisalföld a legszelesebb vidék országunkban. Ki kell azonban jelenteni, hogy még az ottani szélpotenciál is a nyugati tengerparti országok szélpotenciáljának csupán töredéke. Magyarországon eddig az említett 330 MW hálózati kapacitás többszörösét kitevő szélerőmű-teljesítményre kértek engedélyt a beruházók. A kérelmek nagy része a Kisalföld - Bakonynál természetvédelmi és tájképi szempontból értéktelenebb és szelesebb - területeire tervezett szélerőművek telepítésére kért engedélyt. Nem szükségszerű tehát, hogy a Bakonyban szélerőműveket telepítsünk. A megújuló energiaforrások köre széles. Vannak olyan kiaknázatlan lehetőségek, amelyek Magyarország számára sokkal indokoltabbak és hasznosabbak lennének, mint a szélenergia kritikátlan alkalmazása.

További részletesebb információkért és kérdéseikkel kérjük forduljanak hozzánk bizalommal, illetve látogassák meg az egyesületünk által fenntartott http://www.magasbakony.hu/szeleromu/ weboldalt!

Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület, Lókút <info@magasbakony.hu>