Tisztelt Fejér Megyei Bíróság!

 

Alulírottak Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület (székhelye: 8426 Pénzesgyőr, Béke út 57., képviseli: Breuer László elnök) I. r., Somlainé Domján Margit (lakcím: ...) II. r., Mészáros Ferenc (lakcím: ...) III. r. és Péterné Rózsa Mária (...) IV. r. felperesek az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség alperes (székhelye: 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a., levélcím: 1539 Budapest, Pf. 675) ellen, törvényes határidőn belül, az alperes 14/4004-20/2005. számú határozata bírósági felülvizsgálata iránt, kívül jegyzett, F/1-F/4. sz. alatt csatolt meghatalmazásokkal igazolt jogi képviselőnk útján

 

keresetet

 

terjesztünk elő és kérjük a T. Fejér Megyei Bíróságot, hogy az alperes 14/4004-20/2005. számú jogszabálysértő másodfokú határozatát a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 81.626-27/2005. számú első fokú határozatára kiterjedő hatállyal a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és kötelezze az alperest új eljárás lefolytatására.

 

Indokolás

 

Az alperes megtámadott határozata sérti a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Korm.rendeletet (a továbbiakban: R.). Az R. 10. § (1) bekezdése szerint:

Nem adható ki a környezetvédelmi engedély az előkészítő eljárásban, ha a tevékenység

b) nagyfokú környezeti kockázattal járna;

d) jelentősége a rendelkezésre álló adatok alapján nem tisztázható;

e) megállapításához valamely környezeti rendszer részletes vizsgálata szükséges."

 

Az irányadó tényállás szerint az EETEK Hárskút Szélerőmű-park Kft. (a továbbiakban: Kft.) 2002. december 29-én környezetvédelmi engedély iránti kérelmet nyújtott be az illetékes hatósághoz a Hárskút és Lókút külterületén a 0169/1, 0197, 0163/12, 013/1, 016, 08/8, 013/3, 025, 013/5, 021, 030/2, 013/8, 03/10 és 062/2 hrsz-ú számú területeken 30 db, 1500 KW névleges teljesítményű szélerőműből álló, 45 MW összteljesítményű szélerőmű park létesítésére. Az elsőfokú hatóság 2004. január 16-án hiánypótlási felhívást bocsátott ki (F/5. sz. melléklet), figyelemmel arra, hogy „a hatástanulmány általános elméleti fejtegetéseket tartalmaz, nem szolgáltat elegendő, a konkrét beruházásra vonatkozó a tényleges környezeti hatások megítélését lehetővé tevő információt, így nem alkalmas a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatására”. Az elsőfokú hatóság 2004. október 18-án kelt, 81.626-44/2004. számú határozatával (F/6. sz. melléklet) a Kft. kérelmét elutasította figyelemmel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság elutasító szakhatósági állásfoglalására.

A Kft. fellebbezése nyomán eljárt alperes 2005. január 18-án kelt, 14/5205-16/2004. számú határozatával az elsőfokú határozatot - teljes körű felülvizsgálati jogkörben eljárva - megsemmisítette (F/7. sz. melléklet). A határozat indokolása szerint a hatástanulmány és annak hiánypótlása nem alkalmazta a tájpotenciál, a tájhasználat, a tájkarakter, tájjelleg, tájterhelhetőség, tájkarakterbe illeszthetőséget vizsgáló, szakmailag kidolgozott és elfogadott eljárást, továbbá nem vizsgálta a Magas-Bakony különösen gazdag kultúrtörténeti értékeit. A határozat rögzíti, hogy „a létesítmény kizárólagosan az adott helyen történő megvalósíthatóságát tájrendezési szempontú indokolás nem támasztja alá". A határozat rögzíti továbbá, hogy „a tanulmány nem említ korábban vizsgált (alternatív) lehetőségeket”, továbbá nem tartalmazza az R. 6. § (2) bekezdés ab) pontja szerintieket. A tanulmány hiányaként jelöli meg, hogy az nem tartalmaz számszerű, összesített adatokat a tevékenység területigényére, továbbá nem mutatja be a jelenlegi területhasználatot sem.

A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság 2005. február 14-én további hiánypótlásra hívta fel a Kft-t, illetve az eljárásba szakhatóságként bevonta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH). A KÖH a szakhatósági hozzájárulását 2005. május 5. napján kelt állásfoglalása szerint nem adta meg, mely határozatot 2005. május 10. napján saját hatáskörben visszavonta és 2005. május 31. napján szakhatósági hozzájárulását megadta. Az elsőfokú hatóság a szakhatósági hozzájárulás keltét követő napon kelt, 81.626-27/2005. számú határozatával (F/8. sz. melléklet) a környezetvédelmi engedélyt megadta. Alulírott felperesek fellebbezése nyomán eljárt alperes 2005. szeptember 22. napján kelt, 14/4004-20/2005. számú határozata (F/9. sz. melléklet) az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta.

 

Álláspontunk szerint az alperes határozata jogszabálysértő az alábbiak szerint: a hatástanulmány tartalmi elemeit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv, illetve az R. 6. §-a tartalmazza. Az alperes, illetve az elsőfokú hatóság feladata annak vizsgálata, hogy a hatástanulmány tartalmazza-e, illetve megfelelő tartalommal és részletességgel tartalmazza-e a jogszabályban foglaltakat. Álláspontunk szerint a tanulmány részben nem, részben nem megfelelően tartalmazza a jogszabályban foglaltakat az alábbiak szerint:

I.

A telepítési és technológiai lehetőségek

1.

Az R. 6. § (2) bekezdése szerint a hatástanulmánynak a telepítési és technológiai lehetőségek leírásakor, az előzmények körében tartalmaznia kell a korábban vizsgált, de később számításba nem vett lehetőségeket.

A hatástanulmány ebben a körben érdemben nem tartalmaz rendelkezést, pusztán egy széltérképet, amely azonban - léptéke folytán - nem alkalmas még a terület meteorológiai adottságainak feltérképezésére sem. A második hiánypótlás 5. pontja a korábban vizsgált, később számításba nem vett lehetőségek ismertetése körében valójában érdemben annyit tartalmaz, hogy a Kft. 2001-től 14 különböző helyszínen végzett részletes feltáró szélenergetikai mérést Magyarországon, illetve hogy a Hárskút külterületén végzett felmérések eredményei a legkedvezőbbek. Nem közli ugyanakkor a tanulmány a vizsgált egyéb helyszíneket, illetve a mérési eredményekre vonatkozóan adatot egyáltalán nem tartalmaz.

A lehetséges alternatív helyszínek körében megelégszik a tanulmány azzal, hogy a telepítés tervezett helyét illetően az alábbiakat jegyzi meg:

Az alperes a 14/5205-16/2004. számú határozatában jelezte a tanulmány hiányosságát, az elsőfokú hatóság hiánypótlási felhívásában fel is hívta a Kft-t a hiányok pótlására, azonban ez - álláspontunk szerint - nem történt meg, melyre figyelemmel az alperes határozata jogszabálysértő.

Álláspontunk szerint a meteorológiai alkalmasság sem vizsgált megfelelő alapossággal. A hiánypótlás 6. oldala szerint nem végeztek helyszíni mérést, hanem az OMSZ 50 m magasságban 1997-2002 között végzett mérései alapján számítógépes modellezés alapján készítették el a széltérképet és a szélenergetikai jelentést (1. sz. melléklet), amely azonban 25 m-re vonatkozó adatokat tartalmaz. Nem egyértelműek a kiindulási adatok és a jelentés alapját képező mérések időpontja, tartama, illetve a mérési magasság. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala Szélenergia és Természetvédelem c. 2005. májusában megjelent kiadványa (a továbbiakban: minisztériumi kiadvány) szerint (5. oldal) „a szélből kinyerhető energia számításához, becsléséhez minimum 1 éves, a helyszínen különböző magasságokban végzett szélenergetikai mérési eredmény szükséges, amely alapján elkészíthető az energiahozam-prognózis, vagy a már meglévő mérések alapján végzett modellezés”.

Összefoglalva a fentieket: álláspontunk szerint a Kft. egyáltalán nem ismertet korábbi lehetőségeket, nem ad választ arra az alapvető kérdésre, hogy miért éppen a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzettől 1200 m távolságra, két Natura 2000 terület közé ékelve, védett természeti terület védőövezetére, természeti területre, tájképvédelmi övezet területére kívánja telepíteni a szélparkot.

2.

Az R. 6. § (2) bekezdése szerint a hatástanulmánynak a telepítési és technológiai lehetőségek leírásakor, az előzmények körében tartalmaznia kell az előzetes tanulmányban ismertetett lehetőségek összefüggése olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítés helyének és technológiájának kiválasztását.

Az elsőfokú hatóság az alperes megsemmisítő határozata nyomán a hiánypótlási felhívásában felhívta a Kft-t a hiányok pótlására, azonban a második hiánypótlás egyáltalán nem tartalmaz erre nézve semmilyen adatot, azaz a hiánypótlási felhívásnak a Kft. nem tett eleget, mely alapján a kérelmét el kellett volna utasítani.

A vonatkozó terület- és településfejlesztési és rendezési tervek az alábbiak:

- az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv. (a továbbiakban: OTT),

- Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2005. (V.27.) rendelete Veszprém Megye Területrendezési Tervéről (a továbbiakban: MTT).

- Veszprém Megyei Önkormányzat 54/2005. (V.19.) Mök határozata a Veszprém Megye Területrendezési tervének Megyei Szabályozási Ajánlásairól (a továbbiakban: ajánlás),

- Hárskút Község Önkormányzatának 26/2005. (V.31.) sz. határozata Hárskút Község Településszerkezeti Tervének elfogadásáról (a továbbiakban: HTT),

- Lókút Község rendezési terve (ebben a körben fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy tudomásunk szerint Lókút külterületre vonatkozóan jelenleg van folyamatban a rendezési terv, illetve településszerkezeti terv elfogadása; tudomásunk szerint létezik a korábbi jogszabályok szerint készült terv, azonban annak tartalma nem ismert előttünk): indítványozzuk a T. bíróságnak a vonatkozó helyi rendelet beszerzését, figyelemmel arra, hogy amennyiben a rendezési terv, településszerkezeti terv nem ad lehetőséget a beruházásra, úgy az környezetvédelmi engedélyt sem kaphat.

Az OTT és az MTT szerint a tervezett telepítési hely része az országos ökológiai hálózatnak, azon belül is részben védett természeti terület védőövezete, illetve természeti terület. A térkép alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy a telepítés tervezett helye beleesik-e az ökológiai (zöld) folyosó területébe. A tervezett telepítési hely része továbbá a tájképvédelmi övezetnek. A fentiek alátámasztására F/10. szám alatt csatoljuk a területrendezési tervnek a védett természeti területet, védett természeti terület védőövezetét, természeti terület övezetét és az ökológiai (zöld) folyosó területét ábrázoló térképet, míg F/11. szám alatt a tájképvédelmi övezetet ábrázoló térképet, illetve F/12. sz. alatt a HTT mellékletét képező tervlapot.

Az OTT 13. § szerint:

(1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja.

(2) A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket - ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják - földkábelben kell elhelyezni.

(4) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervben védett természeti terület, védett természeti terület védőövezete, természeti terület és ökológiai (zöld) folyosó övezetbe kell sorolni.

Az OTT 21. §-a szerint

(1) A tájképvédelmi terület övezetben a kiemelt térségi és a megyei rendezési tervnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell; ennek érdekében a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.

(2) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének a tájképet zavaró építmények és területfelhasználási módok tilalmára, illetve az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell.

Az Ajánlás értelmében „szélerőmű és szélerőmű-park telepítése az ökológiai hálózat övezetiben, valamint a tájkép- és településkép-védelmi szempontból értékes területen nem javasolt".

 

3.

Az R. 6. § (2) bekezdés bc) és be) pontjai szerint a hatástanulmánynak a telepítési és technológiai lehetőségek leírásakor, az alapadatok körében tartalmaznia kell a tevékenység helyét és területigényét, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervben rögzített módját, valamint a telepítési hely lehatárolását térképen. Álláspontunk szerint a megtámadott határozat jogszabálysértő, mert az alapját képező hatástanulmány nem tartalmazza, illetve ellentmondásosan tartalmazza a jogszabály által megkívánt adatokat az alábbiak szerint:

A telepítési hely és lehatárolása térképen:

Ebben a körben kívánjuk továbbá megjegyezni, hogy nem egyértelmű számunkra, miszerint a védőtávolságot a tartóoszlopoktól vagy a rotoroktól számítottan méri a tanulmány.

Túl azonban a fentieken, a minisztériumi kiadvány szerint „a védett természeti területek, érzékeny természeti területek, élőhelyek stb. védelme érdekében biztonsági övezetet célszerű kijelölni, azaz ezektől a területektől 800-1000 m-nél távolabb célszerű a szélerőmű elhelyezése.” Szakmai szempontok alapján aggályosnak tartjuk tehát a védőtávolság 100 m-ben történő meghatározását, amelyet azonban a telepítés tervezett helye nem is tudna megtartani.

1. Az 1-es és a 2-es tornyokkal (tervezett telepítési hely: 0169/1. hrsz-ú ingatlan) közvetlenül szomszédos terület a 0170 hrsz-ú terület, amely a hatástanulmány 6. sz. mellékletét képező térkép szerint erdő, továbbá a NATURA 2000 területek jegyzéke szerint a 0170 hrsz-ú terület része az Északi-Bakony (HUBF30001) megnevezésű, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzésű területnek és különleges madárvédelmi területnek. A térkép alapján megállítható, hogy a telepítés tervezett helye és a NATURA 2000 terület között nincs meg a 100 m-es távolság (az kb. 25-70 m, mely előbbi adat a rotorokra, utóbbi a tartóoszlop becsült távolságára vonatkozik). Ismételjük, ezen adatokat a hatástanulmány mellékletét képező térkép alapján, az ott megadott 1:5000 lépték és feltüntetett távolság alapján számítottuk ki.

A hatástanulmány hiánypótlása szerint (100. oldal) „sok vizsgálat igazolta az élőhelyvesztést, mely nemcsak a konkrét telepítési területre, hanem annak néhány száz méteres, védőzónaként működő környező területére is vonatkozhat.” Önellentmondást látunk a védőzóna nagysága tekintetében, azonban a tanulmány által említett legkisebb 100 m-es sáv sem marad meg védőzónaként a térképek szerint, amely veszélyezteti a madarak élőhelyét.

2. A 14-es torony a hatástanulmány mellékletét (6.sz.) képező térkép szerint a 016. hrsz. alatt felvett ingatlanon tervezett, mely a NATURA 2000 területek jegyzéke szerint része a Papod és Miklád megnevezésű kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területnek.

Hivatkozunk a tanulmányban írtakra (93.oldal), mely szerint „a külföldi esettanulmányok alapján megállapítható, hogy a szélerőművek, szélfarmok telepítési helyének megválasztásakor lényeges szempont, hogy azok ne essenek nagyforgalmú madárvonulási útvonalakra, nagy biodiverzitással rendelkező (esetleg védett vagy NATURA 2000-es területekre)".

A telepítési hely településrendezési tervben rögzített módja:

A terület jelenlegi használata:

 

 

 

4.

Az R. 6. § (2) bekezdés bd) és bf) pontjai szerint a hatástanulmánynak a telepítési és technológiai lehetőségek leírásakor, az alapadatok körében tartalmaznia kell a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények felsorolását, helyét, beleértve a telepítési helyen létesülő kapcsolódó létesítményeket is, illetve a tervezett technológiai leírását.

 

II.

A környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése

1.

Az R. 6. § (5) bekezdése szerint a hatástanulmánynak a hatások előzetes becslése körében tartalmaznia kell, hogy a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el.

a.

Madarak

- A helyszíni vizsgálatok időtartama:

A hatástanulmány (91. oldal) megállapítja, hogy „az Euronatur Bt. a tájökológiai vizsgálat keretében részletes helyszíni vizsgálatokat végzett 2003. októberében és novemberében a tervezett szélerőmű-park helyszínén és tágabb környezetében…”

A hiánypótlás szerint (137. oldal) - amelyet 2004. június 2. napján terjesztett a Kft. az elsőfokú hatóság elé - „a környezeti hatástanulmány részeként novemberben a térség botanikai értékeinek őszi aspektusát ismertettük. Az azóta eltelt időszakban újabb helyszíni bejárásokat végeztünk 2004. február-május időszakában, így átfogó képet kaptunk Hárskút környékének tavaszi aspektusáról is.”

A hiánypótlás 143. oldala szerint „2003. október-2004. május között végzett előzetes megfigyeléseink alapján Hárskút érintett külterületén jelentősebb denevér-vonulási útvonal nem húzódik keresztül…"

A második hiánypótlás szerint (4. oldal) „a kutatások ezt követően is folytatódtak és 2004. decemberében zárultak le. A havonta 1-3 alkalommal végzett egész napos megfigyelések során… Mindezek révén több mint egy teljes év kutatási eredményei állnak rendelkezésre…"

Álláspontunk szerint ellentmond egymásnak az őszi vizsgálat időtartamára vonatkozó állítás, mert egyrészről azt október-november hónapokra határozza meg, illetve februártól kezdődően, majd ezt követően nagyvonalúan 2003. október-2004. május közötti időszakban definiálja a vizsgálatok idejét. A második hiánypótlás szerint júniustól folytatódtak a helyszíni vizsgálatok havi 1-3 napos rendszerességgel, azaz ez átlag 14 napos helyszíni megfigyelést jelent. Ezt az időintervallumot - akármilyen nagyvonalúan kezeljük is - nem tudjuk „több mint egy teljes év" kutatási eredményeinek elfogadni.

Meglátásunk szerint a telepítés tervezett helyszínén történt vizsgálatok nem elegendőek az élővilág, a mikrohabitat megfelelő felmérésére, ezért nem tarjuk megalapozottnak a tanulmány azon kijelentését, mely szerint nem érint madárvonulási útvonalat a telepítés tervezett helyszíne.

- Az ismeretek bizonytalansága:

A hatástanulmány (92.oldal) szerint „a szélerőművek madártani hatásai rendkívül nehezen interpretálhatóak. A megítélésben még mindig sok szubjektív elem van. A tapasztalatok szerint egyes madárfajok (pl. bíbic) a szélturbinák mintegy 200 méteres környezetében nem választanak fészkelőhelyet… a tanulmány javaslatot tesz 10 fészkelőfaj és 24 vonulófaj módszeres vizsgálatára a szélerőművek 500 méteres illetve 1000 méteres környezetére vonatkozóan.”

A hiánypótlás külföldi szakirodalmat taglaló része szerint (92. oldal) „a legkiterjedtebb zavaró hatások a szélerőművek 250-500 m-es körzetéig terjednek.” „Más európai vizsgálatok akár 95%-os madárállomány-csökkenést mutattak ki a szélerőművel 250-500 m-es körzetében”.

A tanulmány nem terjed ki az általa javasolt vizsgálatra, arra vonatkozó adatokat nem találunk.

- NATURA 2000-es területek:

A telepítés tervezett helye két NATURA 2000-es terület közé ékelődik be. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága 2004. július 9. napján kelt elutasító szakhatósági állásfoglalása szerint „a tervezési terület két NATURA 2000 terület között fekszik”. A szakhatósági állásfoglalás előterjesztését követő időben jelent meg és tette közzé a KvVM közleményét (az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) sz. Korm.rendelet 5. § (2) bekezdése alapján). A közlemény alapján megállapítható, hogy a telepítés tervezett helyének egy része (016 hrsz. Alatt felvett ingatlan) a NATURA 2000 terület része. Azon túl azonban, hogy védett területet érint a beruházás, a két NATURA 2000 terület közötti migrációt is veszélyezteti, potenciális veszélyforrás. Az elvégzett helyszíni vizsgálatok időintervalluma, illetve az adatok bizonytalansága miatt nem elfogadható az az állítás, hogy a két terület között nincs migráció. Álláspontunk szerint a második hiánypótlás azon hivatkozása (14. oldal), mely szerint „a két szomszédos NATURA 2000 terület két különböző irányelv szerint került kijelölésre”, nem helytálló. Az Északi-Bakony terület ugyanis a különleges madárvédelmi területek, illetve a kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek listáján is szerepel. (Megjegyezzük, hogy az MTT szerint a tervezett szélpark közvetlen közelében Hárskút közigazgatási területén 3, Pénzesgőr területén pedig 1 ökológiai folyosót jelöltek ki, amelyek szintén a migráció hiányára vonatkozó indokok megalapozottságát kérdőjelezik meg).

 

 

- a madarak fő vonulási iránya:

A hiánypótlás szerint (154. oldal) „a ragadozószinkronok jó lehetőséget kínáltak ahhoz, hogy egész napos megfigyelések keretében a jellemző repülési magasságokat, irányokat rögzítsük. Az alábbiakban ezen megfigyeléseinket adjuk közre.” Ezt követően azonban a tanulmány a repülési magasságot taglalja, a madárvonulási irányokról azonban nem tesz említést.

A hiánypótlás szerint (161. oldal) „mint az a vizsgálatból kiderült, tömeges madárvonulási útvonal e térséget nem érinti. A közeli területeket számos fokozottan védett és egyéb védett madárfaj keresi fel táplálkozás céljából." A megállapítás mellett azonban nem találunk vizsgálati adatokat, amelyeken a megállapítás alapszik.

A második hiánypótlás megállapítja (16.oldal), hogy „mint az a vizsgálatból kiderült, tömeges madárvonulási útvonal e térséget nem érinti”. A második hiánypótlás szerint (15. oldal) „a két (NATURA 2000-es) területen fészkelő ragadozómadarak ugyan be-beköröznek a hárskúti mezőgazdasági területek szegélye fölé, de napi aktivitásukra más irányok a jellemzőek. Erős pl. a Rátóti-Nagy-mező táplálkozó-terület vonzása.”

A madárvonulási irányokról ennél bővebben a tanulmányok nem tartalmaznak megállapításokat.

Álláspontunk szerint a vizsgálatok időtartama nem elegendő a jellemző madárvonulási útvonalak megállapításához.

- repülési magasság:

A hatástanulmány Janns (1998) megállapításait idézi, miszerint „a szélerőmű-park területén az átlagos magasság 100 m felett volt, míg a másik területen 60 m körül alakult".

A hiánypótlás (156. oldal) a madarak légtérhasználata tekintetében megjegyzi, hogy „legkevésbé az 50-150 méter közötti magasságot használják…".

Álláspontunk szerint a tanulmány önellentmondó a madarak repülési magassága tekintetében is, illetve vitatjuk azok valóságát egyéb szakirodalmi adatok, illetve terepi megfigyelések alapján (álláspontunk szerint vitatható, hogy a madarak a rotorok forgása által érintett 50-150 méteres magasságban használják a legkevésbé a légtért).

b.

Emlősök (denevérek)

- A vonulási útvonal:

A hiánypótlás szerint (112., 113. és 114. oldal) „a hazánkban élő 26 denevérfaj mindegyike védett, 8 faj ezek közül fokozottan védett (a bakonyi denevérfauna 23 fajából 7 faj fokozottan védett”), ezért a diverz középhegyi denevérállomány kiemelkedő természeti értéket képvisel.” „Denevéreink közül sok faj nyári és téli szállása között minden évben kétszer vonul. Vonulásra legalkalmasabbak a lehető legkevesebb váratlan akadállyal fenyegető, hosszú, vonalas terepi elemek, amilyenek a nagyobb vízmosások, völgyek. Ugyanilyen távolsági mozgásra készteti a denevéreinket a nász, amikor nagyobb területről egy kitüntetett helyre, a Bakonyban néhány nászbarlanghoz gyűlnek párosodni… A denevérek a bevezetőben említett mozgékonysága következtében a tervezett szélerőművekkel az 5-6 km-es körzetben élő denevérek kénytelenek találkozni rendszeresen éjszakai mozgásaik során. …Ugyanakkor a Bakonyban, de egyáltalán az országban található, sőt földrészünkön is, a denevérek vonulási útvonalairól szinte semmit sem tudunk… A Bakony két jelentősebb denevérszállása a hajszabarnai Pénz-lik és a szentgáli Tűzköves-hegyibarlang. Előbbi 8, utóbbi 9 km-re fekszik a tervezett szélerőmű-parktól.”

Ellentmond az előzőeknek a hiánypótlás azon kijelentése (143. oldal), hogy „Hárskút érintett külterületén jelentősebb denevérvonulási útvonal nem húzódik keresztül".

A denevérvonulási útvonalakra vonatkozóan hivatkozunk arra a szakirodalmi adatra, miszerint a gyűrűzési adatok alapján megállapítható, hogy a denevérek a Magas-Bakonyból a Mecsek irányába vonulnak, azaz a vonulási útvonaluk ÉNY-DK-i irányú. Az uralkodó szélirány az ÉNY-i, amely irányú szél esetén a denevérek vonulási útvonalára merőlegesen állnak a szélerőművek rotorjai, akadályt képezve a vonulásban, veszélyeztetve az egyedeket.

Álláspontunk szerint nincsenek kellően tisztázva a denevérek jellemző vonulási irányai. Rá kívánunk világítani továbbá a tanulmány egy további önellentmondására: a tanulmány idézett rendelkezése szerint a denevérek vonulásához a kevesebb akadállyal járó fenyegető, azaz sík, illetve völgyek mentén húzódó területek alkalmasak. Megjegyezzük, hogy a térségben a tervezett telepítési hely az egyetlen összefüggő nyílt terület, vele párhuzamosan egy völgy fut, amely kitűnően alkalmassá teszi a madarak, illetve denevérek vonulásához.

c.

Védett növényfajok

Álláspontunk szerint nem megalapozott a tanulmánynak arra vonatkozó állítása sem, hogy nem érint védett növényeket a telepítés. Köztudottan Hárskút növényvilága olyan ritka - az országban talán már máshol nem található - fajjal dicsekedhet, mint az alpin primula (primula auricula), de sok helyen él a boroszlán, a kosborok színpompás fajtái, vagy a nagy ezerjófű.

d.

Barlangok

A felszín alatti üregek ex lege védettek. A hatástanulmány által vizsgált kérdések köre nem terjed ki a barlangokra, jóllehet a terepen megfigyelhető víznyelő sorok figyelhetőek meg, amelyeket a felszín alatt vélelmezhetően barlang köt össze. A minisztériumi kiadvány „fokozott figyelmet érdemelnek a sajátos földtani, felszínalaktani képződmények, értékek (pl.: töbrök, víznyelők, sziklaalakzatok), melyek a telepítés szempontjából kerülendők. … A széltornyok igen jelentős - több száz tonna - súllyal nehezednek a talajra, talajképző kőzetre. Tömörítő hatásuk függ azok szilárdságától, teherbíró képességétől. Kedvezőtlen, hogy a környezeti hatásvizsgálatok ezzel a problémával nem foglalkoznak és csak az építési engedélyezési eljárás során készül erre vonatkozó talajmechanikai szakvélemény."

e.

Felszín alatti vizek

Az előbbi ponthoz kapcsolódik a felszín alatti vizek kérdése: a terepei megfigyelések szerint a területen víznyelők vannak, amelyek „csatornákban” végződnek, melyek levezethetik a felszínről a szennyeződést a karsztvízbe. Álláspontunk szerint ez egy potenciális veszélyforrás, amellyel a tanulmány nem foglalkozott elég részletesen.

A 219/2004. (VII.21.) sz. Korm.rendelet szerint Hárskút egész közigazgatási területe felszíni szennyeződésre érzékeny terület térségébe tartozik.

 

 

f.

Zajhatás

A hatástanulmány a közvetlen hatásterületet (45. oldal) „a szélerőmű-park szélső egységeitől számítva 1000 m-es körzetben” jelöli meg.

A hatástanulmány (67. oldal) szerint „zaj ellen védendő létesítményekhez, területekhez - 1-2 szintes lakóépületekkel és családi házakkal beépített lakóterületekhez - legközelebb eső szélerőmű egységek Hárskút község esetében a Fő utca, Rózsafa utca, Rákóczi F. utca menti lakóépületektől 900-1000 m-nél nagyobb távolságban lesznek.” A tanulmány 77. oldalán írtak szerint „a Hárskút külterületére tervezett szélerőmű-park szélső gépegysége több mint 900 m-re helyezkedik el a legközelebbi családi háztól.”

A telepítés tervezett helye és a lakott területtől való távolság vizsgálata körében előadjuk, hogy Rhé-puszta (mely kb. 495 m-re van a 25-ös torony tervezett telepítési helyétől) lakott terület (a polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint több generációból álló családok, jelenleg 13 személy él ott életvitelszerűen, állandó bejelentett lakóhelyükön), amely körülménnyel a tanulmány egyáltalán nem számolt.

Nem világos számunkra, hogy egy pontos, EOV koordinátákkal meghatározott telepítési hely esetén miért nem határozza meg a hatástanulmány pontosan a település és a szélerőmű távolságát - úgy véljük, hogy ezt méter (sőt még inkább azon belüli) pontossággal is meg kellene tudnia adni, nem száz méteres becsléssel.

Az ÁNTSZ szakhatósági állásfoglalását megalapozatlannak tartjuk, figyelemmel arra, hogy az hiányosságokat állapít meg, a szakhatósági hozzájárulását azonban mégis megadja a tervezett beruházáshoz. A szakhatósági állásfoglalás szerint „a tanulmányban … nem tartalmaznak adatokat a leállított berendezéseken keletkező szélzajra vonatkozóan.” „A Hárskút község lakóterülete A pontjának zajterhelésére vonatkozó számítás 29 dB értéket feltételez, ez csak 1 dB-lel marad el a megengedett éjszakai határértéktől és a számításnál 103 dB hangteljesítménnyel számolnak, holott a tanulmány adati között szerepel, hogy 7,7 m/s szélsebességnél képesek üzemelni. Erre a szélsebességre vonatkozóan a tanulmányban nincs adat. … Véleményünk szerint nem zárható ki a határérték túllépés Hárskút község lakóterületének A pontja vonatkozásában 30 km/h szélsebesség, illetve extrém meteorológiai helyzetben álló turbinák esetében sem, ezért az építkezés megkezdése előtt a Hárskút községet elkerülő út megépítése, különös tekintettel a tanulmányban nem becsült járművektől származó, - de jogosan feltételezett - megnövekedett épületrezgések miatt.”

Álláspontunk szerint a szakhatóság állásfoglalása megalapozatlan az alábbiak szerint: amennyiben elkerülő út megépítése szükséges a határértékek megtartása érdekében, úgy arra vonatkozóan a hatástanulmánynak adatot kell tartalmaznia.

Az ÁNTSZ szakhatósági állásfoglalásával ellentétesen a határozat indokolása azt tartalmazza, hogy „a tanulmányban foglalt számítások szerint határértéket meghaladó zajterhelés nem várható.” A szakhatósági állásfoglalás tartalmával ellentétes határozat jogszabálysértő.

A mellékletként csatolt zajtérkép, illetve annak számítási módját vitatjuk, erre vonatkozó nyilatkozatunkat azonban később pontosítjuk.

2.

Az R. 6. § (5) bekezdése szerint a hatástanulmánynak a hatások előzetes becslése körében tartalmaznia kell a hatásterületet.

A hatásterület nagysága ellentmondásos a tanulmányban az alábbiak szerint:

A hatástanulmány 43-46. oldalai szerint „a szélerőmű-park építési területe 120 ha, a véglegesen kivont terület 9737 m2. A repülő madarak veszélyeztetése: a szélerőmű-park 1000 m-es körzete. Táj: a szélerőmű-park 13 km-es körzete.” A 2004. március 30-án kelt kiegészítő szakvélemény szerint „… a szélerőmű-park viszonylag kis területről látható, onnan sem teljes a látványhatás. Ez a terület mintegy 2200-2500 ha, vagyis 22-25 km2." A második hiánypótlás szerint (37. oldal) „a hárskúti szélpark közvetlen hatásterülete (az erőműoszlopoktól 300 m sugarú kört számítva) mintegy 2,5 km2 (250 ha)… erőműegységenként 170 m2 számítható, mint termelésből véglegesen (pontosabban az erőművek üzemelési időszakában) kivett terület. 27 egységgel számolva ez 4950 m2, … ez a számított közvetlen hatásterületnek mindössze 0,2 %-a. … A Lókút területén elhelyezkedő 3 szélerőműoszlop közvetlen hatásterülete csak max. 2000 m2." A második hiánypótlás 8. sz. táblázata (34. oldal) két lehetőséget tartalmaz, amely szerint a szélerőmű területigénye 5100 m2. Megjegyezzük, hogy a két lehetőség közötti döntéshozatalt is a környezetvédelmi engedély megadását megelőzően kell meghatározni. A 8. sz. táblázat szerint a szélpark területigénye összesen 11265 nm, azonban az elsőfokú hatóság határozata szerint 11.514. nm.

III.

A tájban és az ökológiai viszonyokban várható változások

Az R. 6. § (7) bekezdése szerint a hatástanulmánynak a tájban és az ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírását.

Az alperes 2005. január 18. napján kelt, 14/5205-16/2004. számú határozat előírta a tájpotenciál, a tájhasználat, tájkarakter, tájjelleg, tájterhelhetőség, tájkarakterbe illeszthetőség vizsgálatát szakmailag elfogadott és kidolgozott eljárás alapján.

A Kft. második hiánypótlásában két szabványra hivatkozással vizsgálja a táj esztétikai megjelenését, azonban - álláspontunk szerint - ezt oly módon teszi, hogy objektív elemek mellé szubjektív módon rendel mérőszámokat, indikátorokat.

Az elsőfokú határozat (5. oldal) értelmében „az építési engedélyezési tervhez az MSZ 20372 számú szabvány szerinti tájvizsgálatot és tájértékelést kell csatolni, a valós telepítési körülmények, illetve a kapcsolódó jogszabályi előírások (pl.: légügyi előírás a rotorok színezésére) figyelembe vételével". A határozat indokolása szerint (16. oldal) „tájkép-védelmi szempontból a tervezett beruházás további vizsgálata szükséges a megadott szempontok szerint. … kikötéseimet úgy fogalmaztam meg, hogy a tájkép védelme érdekében a beruházás megvalósulása nyomon követhető legyen”. Álláspontunk szerint megalapozatlan a határozat ezen rendelkezése, figyelemmel arra, hogy a tájkép-védelmi szempontokat a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban kell érvényre juttatni, annak az utólagos, monitoring jellegű vizsgálata nem helyettesíti, nem váltja ki az hatóság előírásait, illetve szükséges esetén a kérelem elutasításának van helye.

Ezzel ellentétes rendelkezést tartalmaz az elsőfokú határozat indokolása (16. oldal), mely szerint „biztosított az előzetes környezeti tanulmányban nem kellő részletességgel kidolgozott kérdések további érdemi vizsgálata, illetve felügyelete, ezért nem tartottam szükségesnek részletes környezeti tanulmány benyújtását.” Amennyiben ugyanis vannak nem kellő részletességgel kidolgozott kérdések (így pl.: a madarak vonulása, tájban várható változások), akkor részletes környezeti hatásvizsgálatot kellett volna előírnia a hatóságnak.

Az alperes előírta a táj esztétikai megjelenésének objektív vizsgálatát, annak azonban - az elsőfokú hatóság határozata szerint - nem megfelelően tett eleget, figyelemmel arra, hogy a tájvizsgálatot az építési engedélyezési eljárás keretébe „utalta”, azaz a rendelkezésre álló információk alapján azt nem tartotta kellően megalapozottnak. Álláspontunk szerint ez jogszabálysértő: a tájban és az ökológiai viszonyokban várható változásokat a Ktv. 69. § (1) bekezdés c) pontja, illetve a R. 6. § (7) bekezdése alapján a környezetvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik.

A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet határa alig több mint 1200 m-re található a telepítés tervezett helyétől, ami a védett terület látványára egyértelműen negatív hatást gyakorol. A telepítés tervezett helyszíne továbbá tájképvédelmi övezet része.

A hiánypótlás 7. sz. mellékletét képezi 12 db látványterv. A második hiánypótlás 6. sz. mellékletét képező 12 db látványterv ugyanaz a 12 db látványterv, amelyek a hiánypótlás mellékleteként is csatolva voltak. Az alperes megtámadott határozata szerint (6. oldal) „az első hiánypótlás … 28 nézőpontból készít látványtervet, valamint a második hiánypótlás részét képezi további 12 látványkép.” A tényállás teljessége érdekében megjegyezzük, hogy összesen 12 látványképet csatolt a Kft. a kérelem mellékleteként (igaz, hogy kétszer is csatolásra került, más számozással).

A láthatósági térkép (2004. március 30. napján kelt kiegészítő szakvélemény melléklete) és a látványtervek - álláspontunk szerint - ellentmondanak egymásnak az alábbiak szerint: a látványtervek 7-es és 16-os nézőpontjai olyan helyről is készítenek látványtervet, ahonnan a láthatósági térkép szerint az objektumok nem láthatóak. Az 1. pontból készített látványterv- terepi észleléseink alapján - nem felel meg a valóságnak. A második hiánypótlás szerint (42. oldal) „Pénzesgyőr belterületéről a takarások miatt nem érzékelhetőek a létesítmények…”, ugyanakkor a láthatósági terv szerint Pénzesgyőr belterülete nagyrészéről is láthatóak a tornyok. F/13. sz. alatt csatoljuk a Kft. által megadott koordináták felhasználásával, általunk készített láthatósági térképet, amelyen piros színnel vannak jelölve azok a helyek, ahonnan a tornyok láthatóak lesznek. Megjegyezzük, hogy a látványterv 73 méter magasságú építmény láthatóságát mutatja, ugyanakkor az erdőborítottságot a térkép nem mutatja, amely tényezők korrigálják a láthatósági térképet (az erdőborítottság hatásának térképre történő rávetítésnek eljárása folyamatban van, azt a bírósági eljárás során csatoljuk a T. bíróság részére). F/14. sz. alatt csatoljuk továbbá az általunk (szintén a Kft. által megadott EOV koordináták felhasználásával) készített látványtervet, amelynek nézőpontja Hárskút község határa.

Álláspontunk szerint van egy nézőpont, ahonnan a látványterv helyszínvázlatában megjelölt látószög alapján valami 8-9 toronynak kellene látszódnia, de a nézőponthoz generált látványban csak kb. 3 torony látszik.

Megjegyezzük továbbá, hogy a HTT 18.§ (3) bekezdése szerint az egyik érintett ingatlan (08/7 vagy 08/8) régészeti lelőhely, mely tényre figyelemmel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulását nem tudjuk elfogadni.

 

Szeretnénk hangsúlyozni azt, hogy környezetvédőkként a megújuló energia minél szélesebb körű hasznosításával egyetértünk, azonban az erőművek elhelyezésénél a megelőzés szempontját kell szem előtt tartani.

A fentiek alapján kérjük a T. Fejér Megyei Bíróságot, hogy az alperes 14/4004-20/2005. számú határozatát, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 81.626-27/2005. számú elsőfokú határozatára kiterjedő hatállyal helyezze hatályon kívül és kötelezze az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására.

A T. Fejér Megyei Bíróság hatásköre a Pp. 23. § (1) bekezdés i) pontján, illetékessége a Pp. 326. §-án alapszik.

A Pp. 330.§ (1) b) pontja alapján előadjuk, hogy a határozatról 2005. október 18-án szereztünk tudomást az elsőfokú közigazgatási szerv által küldött, nem ajánlott és nem tértivevényes, egyszerű postai küldemény (levél) útján.

Előadjuk, hogy a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás nem volt folyamatban.

Az Itv. 62. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott illetékfeljegyzési jogra figyelemmel a jelen beadványunkon a tételes illeték lerovását mellőzzük.

Alulírott I. r. felperes nyilatkozzuk, hogy az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesületet teljes személyes illetékmenteség illeti meg. Az Itv. 5. § (2)-(3) bekezdései alapján nyilatkozzuk, hogy az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelmünk után társasági adófizetési kötelezettségünk, illetve a központi költségvetésbe befizetési kötelezettségünk nem keletkezett.

 

Budapest, 2005. november 15.

 

Tisztelettel:

 

Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület I. r., Somlainé Domján Margit II. r., Mészáros Ferenc III. r. és Péterné Rózsa Mária IV. r.

felperesek