ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS

VíZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG

HATÓSÁGI IRODA

1016 Budapest, Mészáros u. 58/a. Levélcím: 1539 Budapest, Postafiók: 675

Telefon: 224-9100 Telefax: 224-9274


Kérjük, válaszukban hivatkozzanak iktatószámunkra!

Ügyszám: 14/4004-20/2005.

Tárgy: EETEK Hárskút Szélerőmű-Park Kft.

környezetvédelmi engedély kérelme

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 81.626-27/2005. számú határozatát Mészáros Ferenc (8442 Hárskút, Szemere utca 25.) és Légrádi Melinda (8442 Hárskút, Szemere utca 19.), Somlainé Domján Margit és Somlai Béla (8442 Hárskút, Gyertyánkút köz 1.), Péterné Rózsa Mária (8200 Veszprém, Cseri u. 3.), valamint a PANGEA Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület (8426 Pénzesgyőr, Béke út 57.) fellebbezései alapján felülvizsgáltam.

HATÁROZAT

Az elsőfokú határozatot helybenhagyom.

Határozatom ellen államigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, annak felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a közléstől számított 30 napon belül az elsőfokú hatósághoz, vagy a Fejér Megyei Bírósághoz 3 példányban benyújtott keresettel lehet kérni.

INDOKOLÁS

Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság felülvizsgált határozatával környezetvédelmi engedélyt adott az EE TEK Hárskút Szélerőmű-park Kft. részére, a Hárskút és Lókút külterületén létesíteni kívánt 30 db szélerőműből álló (egyenként 1500 kW, 45 MW összteljesítményű) szélerőmű park létesítésére és üzemeltetésére. A határozat ellen Mészáros Ferenc (8442 Hárs kút, Szemere utca 25.) és Légrádi Melinda (8442 Hárskút, Szemere utca 19.) fellebbezést nyújtott be. Fellebbezésük indoklásának 1 pontjában a részletes tanulmány hiányára hivatkoztak.

Indoklásul előadták, hogy megítélésük szerint a környezetvédelmi engedély ellentétes a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet szellemével. A tervezett szél erőmű telep, mint ahogyan azfi környezetvédelmi engedély is kimondja, jelentős zaj forrás, 45 MW összteljesítménnyel bíró, 120 kV-os légvezetéket is alkalmazó, Hárskút belterületétől 900 m-re és a külterületi, aktív használatban lévő Németh-tanyától 350 m-re, a Magas-Bakonyban lévő két Natura 2000-es terület között elhelyezkedő létesítmény. A létesítmény környezeti kockázatai között szerepel a természeti és települési környezetre ható zajterhelés, valamint az elismerten értékes magas-bakonyi tájkép kedvezőtlen megváltozása.

Fellebbezésük indoklásában hivatkoztak továhbá a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 10. §-ára, mellyel kapcsolatban előadta, hogy az EETEK Kft. által benyújtott Előzetes Környezeti Hatásvizsgálat a zajterhelésseI foglalkozik ugyan, de nagyon szűkszavúan, az abban közölt számítások korántsem megnyugtatóak, sőt, bárki számára, aki a természeti környezet hatásait valaha is számszerusítette, egyenesen gyanúsak, amire is az ÁNTSZ szakhatósági állásfoglalásában fel is hívta a figyelmet (ld. pl. a környezetvédelmi engedély 3.04.1 pontját a határértéktől egyetlen dB-lel elmaradó zajterhelésről). MegemIítették, hogy az ÁNTSZ előírása a határérték-túllépés esetén megvalósítandó műszaki zaj védelemről nem életszerű, erre jelenleg semmiféle érdekérvényesítő mechanizmus nincs, ilyenformán komolyan sem vehető, mint a környezetvédelmi engedély megadás ának feltétele. Nyilvánvaló, hogy a zajvédelem egyetlen hatékony eszköze egy szélerőműtelep esetén a védendő területektől való kellően nagy távolság alkalmazása, mely jelen esetben nincs meg.

Fellebbezésükben kifogásolták továbbá, hogy a Felügyelőség eltekintett a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet kifejezett ajánlásai ellenére a részletes környezeti hatásvizsgálattól, mely véleménye szerint felveti az engedély jogszeruségének a kérdését.

Fellebbezésükben vitatták továbbá az engedély 17.o.5. bekezdését, melyben megállapításra került, hogy a "táj- és természetvédelmi... szempontból...nincs kizáró ok", ugyanakkor az engedély előírásai között, az 5. oldal 2. bekezdésében a létesítmény megépítését az MSZ 20372 szabvány szerinti tájvizsgálat eredményétől teszi függővé. A fellebbezők véleménye szerint ez ellentmondásos, hiszen ha nincs kizáró ok, akkor felesleges tájvizsgálatot előírni. Fellebbezésükben hivatkoznak továbbá a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 6. §-ra, mely szerint a létesítmény szükségességét az előzetes tanulmányban indokolni kell. A fellebbezés értelmében a környezetvédelmi tárca az elmúlt években ötszáznál is több szél erőmű építésére adott engedélyt, melyek ha mind megvalósulnának, egyrészt túl is teljesítenénk az ez irányú nemzetközi kötelezettségeinket, másfelől pedig Magyarország jelenlegi villamos rendszere ennyi szélerőmű által termelt energia fogadására jelenleg nincs felkészülve, így a létesítmény szükségessége sem környezetvédelmi, sem energetikai okokból nem tunik kellően alátámasztottnak.

Fellebbezésének 2. pontjában vitatta az engedély előírásait. A zajterhelésseI kapcsolatban véleménye szerint az engedélyező nem foglal állást, az előzetes környezeti hatástanulmányból idéz, illetőleg az engedélyező a létesítmény zajterhelése valamennyi következményének felelősségét az építési engedély kiadójára hárítja, mely elfogadhatatlan, ahogyan álláspontjuk szerint az is, hogy a már említett tájértékelés átruházása az építési hatóságra.

Fellebbezésük 3. pontjában vitatták az engedély indoklását. Hivatkoztak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 72. § d) pontjára, álláspontjuk szerint az engedély indoklása kizárólag az előzetes hatástanulmány megállapításain alapul.

Fellebbezésükben támadták továbbá az engedély indoklásának további állításait is (9. oldal 1. bekezdés, 9. oldal, 6. bekezdés, 12. oldal, 10. bekezdés, 13. oldal, 3. bekezdés, 13. oldal, 8. bekezdés, 15. oldal, 6. bekezdés, 15. oldal, 8. bekezdés, 15. oldal, 9. bekezdés, 16. oldal, 1. bekezdés, 16. oldal, 7. bekezdés és 16. oldal, 12. bekezdés). Végül pedig fellebbezésükben kifogásolták az engedély színvonalát, és előadták, hogy a környezetvédelmi engedély szövegezése, az abban található ellentmondások, az összefüggéstelen mondatok és a homályos, csak többszöri olvasatra és nehezen értelmezhető utalások csalódást keltettek bennük, mert azok nem segítik elő az érintettek tájékozódását, sem a környezet hatékony védelmét.

A határozat ellen Somlainé Domján Margit és Somlai Béla hárskúti lakosok is fellebbezést nyújtottak be.

Fellebbezésükben előadták, hogy a Hárskútra jellemző széljárás viharos és változékony, a domborzati viszonyok erősen befolyásolják. Késeinek tartják a próbaüzem időszakában készülő zajmérést. A 3.03. pontra hivatkozva a fellebbező kérdése az, hogy az építési engedélyezési hatóság mennyiben illetékes tájvizsgálat és tájértékelés elemzésében. A 3.04. ponttal kapcsolatban előadta, hogy nem tudják milyen szélmérési adatok kerületek a hivatalba. Üzembe helyezése óta hallható a településen a Hárskúti Megújuló Energiaközpont háztetejére felszerelt kisméretű szélkerekek hangja működés közben, mely erősen visszaverődik a szemközti épületek homlokzatáról.

A továbbiakban a határozat ellentmondásos rendelkezéseire hívta fel a figyelmet. Utalt a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal tájékoztatására, mely szerint a tervezett szélerőmű park megépítésének engedélyezése a jelenlegi jogszabályi keretek között nem lehetséges.

Kifogásolták továbbá, hogy miért nem határozták meg a lényeges változások körét.

Előadták továbbá, hogy a mai napig nem készült hiteles, méretarányos, tájba illesztett, a falu több pontjáról bemutatott látványterv. Nem értik, hogy miért kell egy ilyen nagy volumenű erőműtelepet lakóépületek közvetlen közelébe telepíteni. A Németh-tanya ismételten kimaradt a felsorolásból, pedig a lakóépülete a tervezett erőmű-teleptől 350 m-re fekszik. A Felügyelőség véleménye szerint a közvetett hatás a szélturbinák zajhatásán keresztül érvényesül. Kérdéses, hogy akkor most van zajhatás vagy nincsen?

A 2004. november 22-én Szabó István zajszakértő által tartott lakossági fórumon elhangzott, hogy egy ponton túl már nem kutatható ez a téma, mert az infrahang katonai fegyver. Nincsenek helyi mérési adatok arra vonatkozóan, hogy a kőzet, az altalaj, a felszín alatti üregek, barlangok miként közvetítik a turbinák által keltett rezgéseket.

A fellebbezők véleménye szerint az ÁNTSZ nagyvonalúan kezeli az erőmű emberekre gyakorolt hatását. A dokumentációk általánosságokat tartalmaznak, nem veszik figyelembe a helyi viszonyokat. Az ÁNTSZ irodalmi adatokra hivatkozik, csak utólagos méréseket ír elő.

A 14. oldal 5. bekezdésében a Felügyelőség megállapítja, hogy a tervezett transzformátor állomásra megküldött anyagok sem alkalmasak a létesítmény természetvédelmi és környezetvédelmi szempontú megítélésére. Ez nem befolyásolja az engedélyt?

A továbbiakban előadta, hogy a határozat ellentmondásai arra engednek következtetni, hogy valamilyen gazdasági, politikai csoport nyomására született a határozat.

Végezetül előadták, hogy nem tudják az aláírásgyűjtő ív tartalmában melyek voltak azok a téves információk, amelyre a beruházó hivatkozott, és amelyre az észrevételeket figyelmen kívül hagyták.
Nem ellenzik a szélerőművek építését, de úgy gondolják, hogy a megfelelő helyen, megfelelő környezetben, a lakóhelyektől és a kivételes szépségű, értékes természeti környezettől távol kell megvalósítani.

A határozat ellen fellebbezést nyújtott be továbbá Péterné Rózsa Mária veszprémi lakos.

Előadta, hogy Hárskút erdőgazdálkodási térségbe sorolt, ami azt jelenti, hogy a település külterületének jelentős része erdőterület kell legyen. Hárskút területén csak olyan terület felhasználás lehetséges, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem háborítja. Hárskút területének keleti és középső sávja kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület, így a felszín megbolygatása, a tornyok alapozási munkái kifejezetten károsak.

Előadta továbbá, hogy Hárskút jelentős területe a Natura 2000 területek közé tartozik, mint magterület és különleges természet megőrzési terület, amely különleges táji értéket képvisel.

A fenti tényekre alapozva a Balaton-felvidéki NPI az eljárásban mindvégig a szélerőmű beruházás ellen foglalt állást. A kérelmező az új eljárásban semmi érdemleges indokokat nem tudott beterjeszteni, amely érdemben alátámasztaná az engedély megadását.

A Nemzeti Környezetvédelmi Programra való hivatkozás teljesen alaptalan, hiszen közismert, hogy Magyarországon az alternatív energiák közül csak a 6. helyen áll a szélenergia.

Végezetül előadta, hogy a határozat 14., 15. és 17. oldalán számtalan olyan megállapítás található, amelyek kizárják az engedély megadását.

Fentiek alapján kérte az engedély visszavonását.

A határozat ellen fellebbezéssel élt továbbá a PANGEA Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület.

Az Egyesület véleménye szerint a Felügyelőség a megismételt eljárás során nem tett eleget a Főfelügyelőség új eljárásra utasító határozatában foglaltaknak. A kérelmező részéről nem kerültek benyújtásra a terület táj védelmi szempontokon alapuló tanulmányai. A másodfokú határozatban foglalt előírásokat az elsőfokú határozat az építésügyi hatóság jogkörébe továbbítja.

Az Egyesület csatlakozik a Balaton-felvidéki NPI 2762/8/2004. sz. szakhatósági állásfoglalásában foglaltakhoz. Kutatásaik, és tapasztalataik alapján, a területen több védett és fokozottan védett madár- és denevérfaj élőhelye található. Ennek figyelembevételével véleményük szerint, szükség van kimerítő természetvédelmi kutatásokra.

Előadta továbbá, hogy a határozat szerint, valószínűsíthető a zajszint egészségügyi határértékének túllépése, ebben az esetben a településhez közeli turbinák szükség szerinti leállítását javasolja. Ebben az esetben a Felügyelőségnek nem kell az engedélyt megadnia ilyen létesítményhez.

Törvényellenesnek tartják továbbá az aláírásgyűjtő ívek figyelmen kívül hagyását. Az ívek eljuttatása a jogszabályoknak megfelelően történt.

A továbbiakban előadta, hogy az Egyesület elkészíttetett több láthatósági térképet, melyek alapján látható, hogy az EKHT-ban közöltekkel ellentétben, a tervezett létesítmények a leírt 25 km2-nél jóval nagyobb területen érvényesülnek. Véleményük szerint, a tervezett létesítmény súlyosan károsítja a Magas-Bakony tájképét, rendkívüli mértékben csökkenti annak országos viszonylatban is kiemelkedően magas értékét.

Előadta továbbá, hogy a határozat megállapításával ellentétben Hárskút település kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik (27/2004., valamint 7/2005. KvVM rendeletek). Ugyanilyen besorolást kaptak a környező települések is: Lókút, Pénzesgyőr, Márkó, Bakonybél, Zirc, Olaszfalu). A megismételt eljárásban a Felügyelőség megkereste a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Keszthelyi Irodáját, amely szakhatósági állásfoglalásában az engedély kiadásához nem járult hozzá, majd hiánypótlást kért. A Felügyelőség felszólította a kérelmezőt a hiánypótlásra. A hiánypótlás alapján a Keszthelyi Iroda hozzájárult az engedély kiadásához. A fellebbező véleménye szerint, a hiánypótlás benyújtása és az engedély kiadása között eltelt 3 munkanap rövid idő a benyújtott dokumentumok érdemi vizsgálatához és elbírálásához.

A fentiek alapján kérte a határozat megsemmisítését, és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására utasítását.

Az eljárásban a kérelmező EETEK Hárskút Szélerőmű-Park Kft. képviseletében eljáró dr. Borbíró István ügyvéd (1054 Budapest, Alkotmány u. 31.) fellebbezési ellenkérelmet nyújtott be. Ellenkérelmében részletesen kifejtette, hogy a Felügyelőség határozatát mind szakmailag, mind jogilag megalapozottnak tartja, továbbá reagált a fellebbezők ellenvetéseire.

A másodfokú eljárás során, a rendelkezésemre álló iratanyagot áttanulmányozva megállapítottam, hogy a fellebbezések nem alaposak.

A környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet (továbbiakban Kormányrendelet) 1. § a.)-b.) pontjai alapján, a környezeti hatásvizsgálat a tevékenységnek
a) a környezeti elemekre [Kt. 4. § a) pontja] (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre is),
b) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére [Kt. 4. § b) pontja],
különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre való hatásainak vizsgálatára terjed ki.

A rendelkezésemre álló iratokból az alábbiakat állapítottam meg:

A Közép-dunántúli KÖTEVIFE 81.626-27/2005. sz. határozatával, az EETEK Hárskút Szélerőmű-park Kft. részére, Hárskút és Lókút külterületén kialakítani kívánt 30 db, egyenként 1500 kW névleges teljesítményű szélerőműből álló, 45 MW összteljesítményű szélerőmű park létesítésére és üzemeltetésére környezetvédelmi engedélyt adott.

Környezetvédelmi szempontból megállapítottam, hogy a becsatolt előzetes környezeti hatástanulmány és hiánypótlása ismerteti a környezetre gyakorolt hatásokat (légszennyezés, talaj, zaj, hulladék). A tanulmányokban leírtak alapján megállapítható, hogy az üzemeltetés várhatóan nem jelent többletterhelést a környezetre. A fellebbezők zajra vonatkozó megállapításaival kapcsolatban megállapítottam, hogy a környezetvédelmi engedély 3.01.5. pontjában szerepelnek a védendő létesítmények zajvédelmével kapcsolatos kitételek, esetleges szankciók, továbbá azon előírás, hogy az építési engedélyhez részletes szakvélemény csatolandó. A környezetvédelmi engedélyeztetés szempontjából a szélmérési adatok irrelevánsak.

Az EKHT első hiánypótlása foglalkozik a tájképi hatásvizsgálattal, 28 nézőpontból készített látványtervvel, valamint a második hiánypótlás részét képezi további 12 látványkép. A kifogásolt tanyák nem lakott tanyaként vannak nyilvántartva, a Németh tanya a szélpark szélétől 450 m-re fekszik.

Az építésügyi hatósági engedélyezés során a Felügyelőség - a 46/1997. (XII. 29) KTM rendelet szerint - szakhatóságként működik közre, melynek keretében a tájvizsgálat és tájértékelés elemzését köteles elvégezni, és erre vonatkozó kikötéseit megtenni.

Megállapítottam, hogy a hirdetményi eljárás a Kormányrendelet előírásainak megfelelően történt, így a Felügyelőség jogszerűen járt el, amikor a késedelmesen beérkező észrevételeket nem vette figyelembe a határozat meghozatalánál.

Vízgazdálkodási szempontból megállapítottam, hogy a létesítendő szélerőmű park Hárskút Térségi vízmű számítással megállapított, illetve a - magas nitrát-tartalma miatt üzemen kívül helyezett - tartalék vízbázisként szereplő Anti forrás előzetesen becsült védőterületein kívül helyezkedik el.
A szélerőművek a térségben található számos forrás tápterületére esnek ugyan, azonban a több méter mélységben húzódó talajvízszintnek köszönhetően, azok áramlási viszonyaira, hozamára hatást nem gyakorolnak. A szélerőmű-park előkészítési munkálatai során lemélyített talajmechanikai feltáró fúrásban a talajvíz 10,6 m mélységben állt be; a község kútjaiban is hasonló mélységben található a talajvíz nyugalmi szintje. Így a telepítendő létesítmények alaptestjei (15,5 m átmérőjű és 1,4 m vastag beton alapozás) a talajvizet nem veszélyeztetik.

Mivel a vizsgált terület a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, illetve érzékeny kategóriába tartozik, (amint az a hatástanulmány kiegészítésében is szerepel) így a létesítmények telepítése, illetve üzemeltetése során szükséges általános vízvédelmi előírások betartásáról a környezetvédelmi engedély 3.01. és 3.02. pontjai rendelkeznek.

Fentiek alapján megállapítottam, hogy a Felügyelőség a Kormányrendelet rendelkezéseinek eleget téve, valamennyi környezeti elem vizsgálatára kiterjedően, a Kormányrendeletben meghatározott szakhatóságok hozzájárulásával, és azok kikötéseit a határozat rendelkező részébe foglalva adta ki az engedélyt.

A másodfokú eljárás során megkeresett Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat 1593/2/05. sz. szakhatósági állásfoglalásával, a korábbi, 1782-2/2004. sz. szakhatósági állásfoglalását fenntartotta. A kikötéseket az elsőfokú hatóság határozatának rendelkező részébe belefoglalta.

A másodfokú eljárás során megkeresett BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 306-203/2005. sz. szakhatósági állásfoglalásával, a 306-181/2004. sz. szakhatósági állásfoglalásában megadott hozzájárulását fenntartotta.

A másodfokú eljárás során megkerestem továbbá a Magyar Geológiai Szolgálatot, amely SZH-570-2/05. számú szakhatósági állásfoglalásában, a korábban SZH-835- 2/04. számú szakhatósági állásfoglalását megerősítette az alábbi indokolással:

"Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség a 14/5205-16/2005. sz. határozatában az ügyben új eljárást rendelt el, melyben a Közép- dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: KÖDUKÖTVFE) a 81.626-27/2005. sz. határozatával környezetvédelmi engedélyt adott az EETEK Hárskút Szélerőmű-park Kft-nek. E határozat ellen több ízben is fellebbezés érkezett a KÖDUKÖTVFE-hez. Bizonyítást nyert, hogy a fellebbezések földtani szakkérdést nem érintenek.

A másodfokú szakhatósági eljárás során megállapítottam, hogy a benyújtott dokumentáció, illetve annak kiegészítései elégséges információt tartalmaznak az állásfoglalás kialakításához. Az új eljárásban, HK/KHT-MHP/05/03/17 munkaszámon másodszori kiegészítés érkezett a KÖDUTKÖTVFE-hez. Ebben a földtannal és a vízföldtannal kapcsolatos részeket alaposan kidolgozták. A kiegészítés további információként megemlíti, hogy a területre (is) jellemző főkarsztvizet a mezozoós, triász képződmények tárolják, melynek szintje mélyen a felszín alatt, mintegy 210 - 220 mBf-en található. A felszín szennyeződés-érzékenysége szempontjából lényeges, hogy a főkarsztvíz szintje mélyen a felszín alatt van.
A kiegészítésben tett, földtanra, vízföldtanra vonatkozó megállapítások helytállóak, s egybevágnak a korábbi, SZH-835-2/04. számon kiadott másodfokú földtani szakhatósági állásfoglalásunkkal. Az egyedi talajmechanikai vizsgálatok elvégzését a tervezést és kivitelezést megelőzően szükségesnek tartjuk, de azok elsősorban létesítmény-biztonsági célokat szolgálnak. Mivel új, az ügyet földtani szempontból érdemben befolyásoló tény; adat nem merült fel az ügyben, ezért döntöttünk a korábbi szakhatósági állásfoglalás fenntartása mellett.

A szakhatósági állásfoglalást a 132/1993. (IX. 29.), valamint a 20/2001. (II. 14.) Kormány rendeletek alapján adtam ki."

A másodfokú eljárás során megkeresett Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal 03/2669/2005. sz. szakhatósági állásfoglalásával, a 2005. január 13-án kelt, 03/3396- 2/2004. sz. szakhatósági állásfoglalását továbbra is fenntartotta.

A másodfokú eljárás során megkeresett Országos Tisztifőorvosi Hivatal OTH- 3828/2005. sz. szakhatósági állásfoglalásával, az OTH-5084/2004. sz. szakhatósági állásfoglalását változatlanul fenntartotta.

A másodfokú eljárás során megkerestem továbbá az FVM Erdészeti Hivatalát, amely 46898/2005. sz. szakhatósági állásfoglalásával, a korábban 57310/2004. számon kiadott szakhatósági hozzájárulását fenntartotta.

A másodfokú eljárás során megkeresett Veszprém Megyei Földhivatal 10.171/4/2005. számú szakhatósági állásfoglalásával, a Veszprémi Körzeti Földhivatal 10.106/2004. sz. szakhatósági állásfoglalását helybenhagyta, az alábbi indokolással:

"A földhivatal termőföld igénybevételéveI járó beruházások megvalósíthatóságát a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben foglaltaknak megfelelően, a termőföld mennyiségi védelmére tekintettel vizsgálja.
A törvény értelmében más célú hasznosítással járó beruházáshoz elsősorban gyengébb minőségű termőföldet lehet felhasználni. Jó minőségű termőfóld indokolt esetben - helyhez kötött beruházás céljára - vehető igénybe. Lényeges szempont, hogy a tervezett beruházás az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb tennőterület igénybevételéveI valósuljon meg.
Az előzetes környezeti hatástanulmányban megjelölt területeket megvizsgálva megállapítottam, hogy a tervezett szélerőmű park és az azokhoz vezető utak szántó és legelő művelési ágú területeket, döntően közepes minőségű termőföldet érintenek. A térségben a szántóterületek termelési potenciálja a talaj adottságok miatt nem számottevő, a legelők az állatlétszám csökkenése miatt elhanyagoltak. A szélturbina egységek gazdaságos működtetésük érdekében a legjobb szélmérési eredményeket mutató területekre kerülnek telepítésre, így a tervezett szélpark tekinthető helyhez kötött beruházásnak.
Földvédelmi szempontból a fentiek alapján a tervezett beruházás ellen kifogást nem emelek.
A másodfokú eljárás során megkerestem továbbá a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Elnökét, amely 13010283/1/2005. számon az alábbi másodfokú szakhatósági állásfoglalást adta:

"A környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet alapján történt megkeresésére, tekintettel a Rendelet 8. § (1) bekezdésében, valamint a 3. sz. mellékletének 2. h) pontjában foglaltakra, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban Kövt.) 63. § (4) bekezdése és 75. § (2) bekezdése alapján - az elsőfokú állásfoglalást fenntartva - az alábbi másodfokú szakhatósági állásfoglalást adom:
A 15. szélerőmű felállítására kijelölt területen található a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában 8032 lelőhely-azonosító számon nyilvántartott régészeti lelőhely (őskori település maradványai). A szélerőmű-park tervezési területére készült ugyan örökségvédelmi hatástanulmány, azonban a tanulmány készítésének időpontjában a terület fedettsége miatt a régészeti érintettség nem, vagy nehezen volt megállapítható - erre a tényre a tanulmány készítői is nyomatékosan felhívták a figyelmet - ezért a 15. szél erőmű környezetében lévő nyilvántartott régészeti lelőhely pontos kiterjedése nem ismert.
Tekintettel a fentiekre a tervezett 15. szélerőmű építése előtt a Kövt. 22-23 §-ai szerint megelőző feltárás keretében történő próbafeltárással szükséges tisztázni a régészeti érintettséget. A próbafeltárás eredményeinek ismeretében az erőmű és a hozzá kapcsolódó út vonatkozásában - esetlegesen további megelőző feltárást kell végezni a régészeti örökség védelme érdekében. A régészeti beavatkozás költségei a Kövt. 19. § (3) bekezdése alapján a beruházót terhelik.

Mivel a beruházással érintett terület környezetében a fent említett lelöhelyen kívül még más régészeti lelöhelyek is ismertek, és a hatástanulmány készítésének idöpontjában a terület régészeti fedettsége nem volt pontosan ellenörizhető, ezért a tervezési területen további régészeti emlékek és leletek elökerülésével is számolni lehet, melyek esetében a Kövt. 24. §-ában foglaltak az irányadóak. Műemlékvédelmi szempontból a tervezett munkálatok műemléket, műemléki területet nem érintenek."

A fentiekre figyelemmel az elsöfokú hatóság határozatát, mint jogszerűt és megalapozottat, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 66. § (2) bekezdése alapján helybenhagytam.

Határozatom bírói felülvizsgálatának lehetöségét az Áe. 72. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2005. szeptember 22.

Dr. Takács Margit sk.
föosztályvezető