A hárskúti szélerőmű-parkról.

 

 

2003 őszén hárskúti lakosok kerestek meg, mint a térségben dolgozó természetvédelmi társadalmi szervezet vezetőjét, azzal a hírrel, hogy Hárskúton szélerőmű-park építését tervezi egy vállalkozás (a Hárskúti Megújuló Energia Központ Kft).

Informálódtunk, a beruházótól megkaptuk az Előzetes Környezeti Hatástanulmányt (a továbbiakban EKHT), e hatástanulmány első kötetét (azóta ugyanis létezik második, hasonló vastagságú kötet is, Hiánypótlás alcímmel) szakembereinkkel átnézettük.

Az Előzetes Környezeti Hatástanulmányról:

Több, a területet ismerő szakember véleménye szerint a terület természeti értékeinek vizsgálatával nem foglalkoztak kellő alapossággal. A hatástanulmányt készítők a növényvilágot október végén és november elején pár hétig vizsgálták. (ld. EKHT 91.oldal) Ez az időszak botanikai vizsgálatokra szinte teljesen alkalmatlan, a terület madárvilágát, azt hogy madárvonulási útvonalon fekszik-e, a madárvonulási időszak végeztével kutatta meg egy, a területen helyismerettel nem rendelkező, Komárom-Esztergom megyei szakember.

A „Hiánypótlás”-ban aztán nagytudású, a területet ismerő szakembereket vontak be, akik precízen leírják a terület természeti értékeit ( van, aki egyesületünk kutatási információit is felhasználja ehhez), éppen azt támasztva alá, hogy milyen értékes a környező terület élővilága. A következtetést a „Hiánypótlás” egyik szerkesztője vonja le aztán: Az erőművet meg kell építeni és figyelni, hogy milyen hatással van az élővilágra. Téves hozzáállás! A hatástanulmány feladata előrejelezni a várható hatásokat, nem a mindenáron való megépítést szorgalmazni!

A tanulmányhoz mellékelt láthatósági térkép ( 3 oldalas tájvédelmi elemzés) alapvetően hiányos. Nem ábrázolja helyesen azt a területet, ahonnan látható a szélerőmű-park. A láthatósági térkép szerint közvetlen a lókúti toronycsoport mellett állva sem látható a lókúti 3 torony. Ez nyilvánvalóan lehetetlen. A másik ellentmondás pedig az, hogy a térképük szerint a Nagy Som-hegy alatti, som-hegy-pusztai kanyarból sem fog látszani az erőmű-telep, ennek ellenére ők készítettek egy látványképet (EKHT hiánypótlás, 16. nézőpont) abból a pontból, bemutatva azt, hogy onnan hogy néz ki az erőmű.

Az állítás, hogy a szélerőmű csak a Hárskúti-medence területéről fog látszani, nem igaz. A szélerőmű-tornyok fele magassága a Bakony jelentős részéről látszani fog, egy közel 40 km sugarú körből! Ezért nemcsak a hárskútiak ügye ez az erőműtelepítés! Gondoskodunk róla, hogy a lehető legtöbb érintett valós információt kapjon a tervről. Nekünk nem szükséges semmit eltúlozni, sajnos a tervezett telep méretei túlzóak! Az európai széltornyok 90 százaléka ennél jelentősen alacsonyabb, a jellemző a hetven méteres magasság(A tornyok magassága, a lapátkörrel együtt 146,6 m! A hárskúti templom tornyának több mint ötszöröse!)

A fentiek alátámasztására a mi szakembereink is készítettek egy láthatósági térképet, immár helyesen. A beruházó képviselője szerint ezek túlzóak. Sajnos nem az, valóban ekkora területről fog látszani az erőmű.

A látványtervekről. Egyetérthetünk abban, hogy semmi szükség nem lett volna az általunk elkészített látványtervekre, ha a beruházó idejében és korrekt méretezésű látványterveket tár a lakosság elé. Ezt csak a „Hiánypótlás”-ban tette meg. Az EKHT utolsó lapján azonban sajnos nem méretarányos toronyképeket sikerült ábrázolniuk. Minden, Hárskút környékét valóban ismerő helyi lakos láthatja, hogy az ábrázolt tornyok tövénél lévő fasor a valóságban max 15 méteres, vagyis az EKHT-ban ábrázolt tornyok 60-70 méter közötti magasságúak.

A beruházó szórólapjában azt is állítja, hogy a fotónkon, általunk elhelyezett toronycsoport látványképe nem helyes ( A falu széléről Réh-puszta irányába nézve készült a fotó) Tessék beletekinteni a hatástanulmányba (3.1-es melléklet, gépkiosztási térkép) és látható, hogy a mi munkánk, sajnos, jól, a megfelelő helyen ábrázolja a várható látványt. A beruházó egyébként már két hete említette, hogy majd ők is készítenek ugyanonnan képet. Nem tették meg, a mai napig.

Jogos, hogy a tévesen öt tornyot ábrázoltunk a lókúti helyszínen, mivel a falufórumon kiosztott beruházói szóróanyag térképmelléklete alapján dolgoztunk, abban, első változatként 5 torony szerepelt, tehát a tévedés nem a mienk.

Felszínalatti barlangok, üregek.

Geológus kollégáim felhívták a figyelmet arra, hogy a tanulmányban szinte egyáltalán nem foglalkoznak a telepítési helyszín alatti barlangok, víznyelők létével, ami az építésnél komoly problémát jelenthet. A területtel évtizedek óta foglalkozó, egykor Klein-tanyai központtal rendelkező barlangász-csoport vezetője, Veress Márton e témából írta doktori disszertációját, könyvként is kiadott” Az Északi-Bakony fedett karsztja” címmel. A terület vízföldtanát leíró geológus erről, sajnos nem vett tudomást ( ld.Hiánypótlás)

A hatástanulmány hiányosságai, a nem kielégítő részletességű lakossági tájékoztatás, a tervezett beruházás elhelyezése és méretei késztettek minket arra, hogy aktív szereplőként vegyünk részt a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárásban, bejelentettük ügyféli jogállásunkat a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségen. Azt az álláspontot képviseljük, hogy erőművek és más nagyméretű ipari létesítmények ne létesüljenek a Magas-Bakony belsejében, többek között szélerőmű sem.

A táj helyi adottságaiból, kulturális és természeti értékeiből másképp is gyarapodhat, fejlődhet egy falu, ld. Magyarpolány, Bükkszentkereszt, Gömörszőlős, Szilvásvárad és további 200 hazai falu) példáját. A jövőt az is jelentheti, ami Hárskúton megindult: egyre több a fiatal betelepülő, családokkal, gyerekekkel gyarapszik a falu. Ez a folyamat, erőmű-telep építésekor megállhat, sőt meg is fordulhat, ahogy az itt építkezni szándékozók tájékoztattak .

A beruházó által említett „erőmű-turizmusra” az általam megkérdezett turisztikai szakemberek, mosolyuk leküzdése után udvariasan annyit mondtak, hogy kevés példát lehet erre találni világszerte. Az emberek szép, természeti tájakat, városokat, falvakat látogatnak, legutolsó sorban erőműveket.

„Felszínes szakértelmünkről”:

A Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület a Közép-dunántúli Régió egyik legnagyobb civil természet- és környezetvédő szervezete. Alapító elődeink és tagjaink 1978 óta kutatják és védik a Bakony természeti értékeit, 1991 óta a jelenlegi szervezeti formában. Az egyesület alapító tagja a váci székhelyű Göncöl Szövetségnek, melynek országszerte 15 tagegyesülete és 18 helyi csoportja van, közel 2000 fős tagsággal, ennek több mint harmada diplomás szakember, 150 féle szakterületen. Hat éve a Pangea Egyesület elnöke a Szövetségnek is elnöke. A szervezetcsoport szakmai-kutatói háttérbázisát a váci székhelyű Göncöl Alapítvány nyújtja, főállású kutatókkal és más kollégákkal.

A fentiek alapján talán nem meglepő, hogy értékrendünkben a természeti értékek védelme és a helyi lakosság (akik a területen sok éve, néhol évszázadok óta gazdálkodnak és közreműködnek a természeti értékek fenntartásában, illetve kíméletes használatában) valódi, hosszú távú érdekei sokkal előbbre valóak, mint a máshonnan érkező, profitorientált beruházók érdekei.

Az aláírásgyűjtésről.

Hárskúti lakosok kezdeményezték, minket az aláírásgyűjtő ív elkészítésére kértek fel. Minden, az íven szereplő állításunk megfelel a valóságnak. Az aláírásgyűjtő íveket a helyi aláírásgyűjtők továbbították a Környezetvédelmi hatóságnak (mivel ez volt az aláírásgyűjtés célja), abba nekünk betekintésünk nem volt. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség az aláírásgyűjtő íveket továbbította a beruházóhoz, figyelmen kívül hagyva a rajta szereplő személyes adatokat. Ez, jogászunk szerint hibás jogértelmezés volt. Ami pedig egyértelműen jogszabályba ütközik, hogy a beruházó képviselője e lista alapján, személyesen megszólítva az ellenzőket, egyéni „ meggyőző” levelezésbe kezdett. Ehhez nincs joga, ez személyes adatok jogosulatlan felhasználása. Akit ez a tevékenység személyiségi jogaiban sért, kérjük, vegye fel a kapcsolatot az aláírásgyűjtőkkel és közösen kezdeményezni fogjuk a további lépéseket.

Ne szépítsük, egy befektető nem környezetet akar védeni, nem falut fejleszteni, munkahelyeket teremteni, hanem pénzt akar termelni, sokat. A cég erre jött létre. Mindent a fenti érdeknek kell alárendelnie, a hazai jogszabályok adta keretek között. Ez érthető, viszont nekünk ebben nem kell részt vennünk, szótlanul asszisztálni hozzá, ha más érdekeket is sért a kezdeményezésük, akkor azt nyilvánosan kell képviselni a magánembereknek és a magánemberek csoportosulásainak, a civil szervezeteknek. Ő elmondja a véleményét, mi is elmondjuk, Önök pedig kialakítják a saját véleményüket.

Röviden: A szélerőmű telepítése nemcsak Hárskút belügye, mivel nemcsak a falut érinti, hanem regionális ügy. Szervezetünk nem kíván egy faluközösség ügyeivel foglalkozni, viszont aki szakmai segítséget kér tőlünk ilyen és ehhez hasonló esetekben, azt továbbra is megadjuk. A döntés pedig a hatóságok dolga.

Breuer László, Pro Natura-díjas természetvédő, egyesületi elnök.