Hallatszani fog-e a szélerőműpark a faluban?

Erre és hasonló a kérdésekre kerestük a választ november 22-én, a kultúrházban tartott tájékoztatón, amelyet a beruházó szervezett a széltornyok hanghatásával kapcsolatos aggályok eloszlatására. A tájékoztatót a beruházó által felkért Szabó István akusztikai szakértő tartotta, ő írta egyébként az Előzetes Környezeti Hatástanulmány idevágó fejezetét is.

Megtudhattuk, hogy a szélerőművek mind a hallható, mind az alacsonyrezgésszámú, nem hallható (infrahang) tartományban bocsájtanak ki hangot, rezgéseket. A kétféle hangot a szakértő az emberi szervezetre kifejtett különböző hatásaik miatt külön tárgyalta.

A hallható hang terjedéséről, erősségéről és csillapodásáról felelevenített összefüggéseket a méréssel kapcsolatos nehézségek ismertetése követte. A szakértő részletesen kifejtette, hogy egy konkrét, a természetben létező hangforrással kapcsolatos mérést is számos bizonytalanság terhel, azaz a tervezett, azaz még nem is létező hangforrásokkal kapcsolatos számítások ezért inkább becsléseknek nevezhetök. Mindazonáltal, az erőműteleppel kapcsolatos előzetes számítások szerint a telep még éppen kielégíti a zaj- és rezgésvédelemről szóló jogszabály előírásait. A szakértő szerint nagy vonalakban az vélelmezhető, hogy szélcsendben és gyenge szélben az széltornyok nem adnak ki a faluban hallható hangot, közepes szélben a telep a falu lakott belterületén teljesíti a jogszabályban foglalt határértéket (ez kb. egy lakás átlagos zajával egyező zajterhelésnek felel meg), nagy szélben pedig a környezet háttérzajai (lombsusogás, stb.) el fogják nyomni az erőművekét.

A füllel nem hallható, de az emberi szervezet által érzékelhető infrahanggal kapcsolatos kevesebb ismeret és tapasztalat a szakértő szerint az infrahang katonai alkalmazásának (infrahangfegyver, tengeralattjárók azonosítása stb.) köszönhető. A kevés ismeret egy része egyszersmind titkos is: a szükséges műszerek nem, vagy csak nehezen szerezhetők be, az információk más tudományágakhoz viszonyítva nem áramlanak szabadon. Ezért sem szabvány, sem kiforrott mérési eljárások, sem elegendő klinikai tapasztalat nincsenek az infrahangról, azaz a szélerőműtelepnek úgymond nincs minek megfelelnie. Az infrahangnak az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásai a keringési rendszer és az agy saját rezgéseivel vannak összefüggésben: bizonyos frekvenciájú és kellő intenzitású infrahang a magasabb vérnyomásúakat (ahol az érfalak amúgy is nagyobb igénybevételnek vannak kitéve) és a szellemi munkát végzőket érintheti kedvezőtlenül. Nem kifejezetten megnyugtatásként, de hallhattunk egy történetet, amely szerint Franciaországban egy balul sikerült, infrahanggal végzett katonai célú kísérlet következtében egy teljes gulya egy éjszaka során, agyvérzésszerű tünetekkel elpusztult. A szakértő szerint a szélerőműtelep nem tud olyan intenzitású infrahangot kibocsájtani, amelynek hasonló hatása lenne. Általában véve, az infrahanggal kapcsolatos érvelés körülbelül úgy foglalható össze, hogy egyfelől nem tudunk róla sokat, másfelől pedig a környezetünk már amúgy is tele van mindenféle infrahangterheléssel (pl. ha gépjárművel haladunk nagy sebességgel, és az egyik ablak résnyire nyitva van), amelyeket sokszor észre sem veszünk.

Kérdésekre válaszolva a szakértő leszögezte, hogy ő a beruházó által meghatározott széltoronykiosztás hatását vizsgálta csak - amennyiben az erőműtelep akár csak egy kilométerrel távolabb lenne a falutól, úgy annak a zajterhelése is bizonyosan sokkal kisebb lenne.

A beruházó jelenlévő képviselője egy, az utólag esetlegesen kiderülő egészségügyi hatásokkal kapcsolatos felelősségvállalást firtató kérdésre válaszolva kifejtette, hogy ők a szélerőműtelep engedélyezési eljárásának idején érvényben lévő szabványoknak tudnak és kívánnak megfelelni.

A találkozó kiegészült néhány emlékezetes, a meghirdetett hangtani témához szorosan nem kapcsolódó mozzanattal is. Hárskúti polgártársaink kis, az erőműtelep ötletét támogató csoportjának jól érzékelhetően gondot okozott, hogy a hallgatóság között akadnak olyanok is, akiknek a véleménye eltér az övékétől, ezért meghökkentő egyszerűséget árasztva több alkalommal azt javasolták, hogy ezek költözzenek el a faluból. Úgy véljük, ez a javaslat, ha egyébre nem is, némi továbbgondolásra mindenképp alkalmas: amennyiben a falu bizonyos ügyeivel (adók, boltok, hivatal, iskola, kábeltévé, képviselőtestület, költségvetés, művelődési ház, orvosi rendelő, segélyek, szemétgyűjtés, szolgáltatások, újság, útállapotok, vízdíj, stb.) éppen elégedetlenek a megoldás keresése helyett mindig elköltöznének a faluból, hamarosan valóban az összes hárskúti probléma megszűnne.

Mészáros Ferenc