A világ egyik legnagyobb szélerőmű fejlesztési területén, a kaliforniai Altamont Pass-ban, a madarak turbinákkal való összeütközés miatti elhullása komoly kérdéseket vet fel a szélenergia folyamatos fejlődésének madarakra gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Altamont Pass San Francisco-tól keletre fekszik, a területre a ragadozók nagy aktivitása jellemző egész évben, földi mókusok és rágcsálók magas populációja szolgáltatja a bőséges zsákmánybázist az ott élő ragadozók számára.

A madarak számos akadállyal ütköznek össze, mind természetes akadályokkal, mind mesterséges úton épített akadályokkal, melyek repülési útvonalukba esnek. Néhány ütközést úgy tűnik, hogy a látási problémák okoznak a madaraknál, mint például ablakokból érkező tükröződések vagy köd által eltakart álló szerkezetek. Ragadozók zsákmány keresése közben ütköztek épületekbe és természetes akadályokba, mint például fákba. Néhány elgondolás szerint a ragadozók belerepülnek a szélturbinákba olyan esetekben, mint „célpontra való fixálás” közben vagy „lázas üldözés” közben.

Amikor az 1990-es évek elején tanulmányokban lettek dokumentálva a madár elhullással kapcsolatos problémák Altamont Pass-ban, keveset tudtak még arról, hogy ezzel kapcsolatban mi történhet más területeken és nyugtalanság volt azzal kapcsolatban, hogy a szélerőművek talán nem képesek a madarakkal „együtt élni”. Azóta számos tanulmány jelent meg a new york-i, vermonti, coloradói, oregoni, wyomingi, minnesotai kaliforniai szélüzemekről. A tanulmányok egyértelmű bizonyítékként szolgálnak arra, hogy: a madarak halálozása alacsony a szélerőművek területén, körülbelül 1-2 madár per turbina per év vagy kevesebb ennél. Bár a madarak halálozása sohasem kívánt jelenség, ezek a számok nagyon alacsonyak azokhoz viszonyítva, melyek az egyéb emberi beavatkozások madarakra gyakorolt káros hatását mutatják.

Még Altamont Pass-ban is, a madarak elhullása jóval ezalatt a mérték alatt van (körülbelül 0,5 madár per év per turbina). Azonban Altamont Pass mégis egy gondot jelent a szirtisasok elhullása miatt, mivel államilag és központilag is védett fajról van szó. Az említett hely közel helyezkedik el a világ egyik legkiemelkedőbb fészekrakó szirtisas populációjához.

Igen. A szélturbinák madarakra kifejtett egyéb hatásai – mind pozitív, mind negatív jellegűek is – ismertek. A pozitív hatások között van az, hogy egy olyan alternatív hosszú távú jövedelemforrást jelent a szélenergia, mely lehetővé teszi azt, hogy a föld tulajdonosa megőrizze a meglévő előfordulási helyét a madárnak és ellenállna az urbanizációs beavatkozások nyomásaival szemben. Ezzel a madaraknak és egyéb vadállománynak olyan környezetet biztosítanak, amely védett és mentes lenne az emberi beavatkozásoktól, zaklatásoktól. A negatív jellegű hatások között szerepel a természetes lakóhely elveszítése, áramütés és összeütközés olyan járulékos építményekkel, mint szélmérőtorony.

A tanulmányok a mai napig azt jelzik, hogy a legfontosabb dolog, ami tehető annak érdekében, hogy csökkentsék az elhullott madarak számát a szélerőmű parkok területén az, hogy alaposan fel kell mérni a tervezett területet mielőtt a szélturbinákat üzembe állítanák. Ezen méréseket illetően részletes útmutatásokat kaphatnak a National Wind Coordinating Committee-tól (NWCC) (http://www.nationalwind.org), ahol egy együttműködő csoport működik, melynek tagjai között találkozhatunk a szélipar és a környezeti csoport képviselőivel egyaránt. Az NWCC ingyenes publikációja, melynek címe: A szél energia és madarak interakcióinak tanulmányozása…

• Turbinák telepítési helyének óvatos kiválasztása. Az egyik wyomingi telepítés, amely egy fennsíkon található, a turbinákat szándékosan a fennsík szélétől beljebb helyezték el, miután tanulmányok jelezték, hogy a ragadozók hajlamosak arra, hogy a fennsík szélét követve vagy kicsit az felett repüljenek. Ez a megoldás segített abban, hogy az ütközések számát alacsonyan tartsák.

• Madarak látásának és hallásának tanulmányozása annak reményében, hogy felismernek olyan figyelmeztető jeleket (festett jelek) vagy hangokat melyek távol tudják tartani a madarakat a turbináktól.

• Szél mérésére alkalmas tornyok használatának csökkentése az adott területen. A szélmérő tornyok ugyan vékonyak, de a madarak néha azoknak a drótoknak ütköznek, amelyek támasztékul szolgálnak a mérőtorony számára és jelentős közreműködői lehetnek a madarak elhullásának néhány helyen.

Az Egyesült Államokban fokozatosan növekszik a telepített adótornyok száma, amelyek magasságukkal (250 méter és fölötte) sokkal nagyon veszélyt jelentenek a madarak számára, mint a szélturbinák, hiszen ezek a magasságok elegendőek ahhoz, hogy veszélyeztessék a madarak nagy magasságban történő vándorlását. Évente körülbelül 4 millió és 10 millió közé tehető azoknak az éjjel költöző énekesmadaraknak a száma melyek telekommunikációs tornyokkal való ütközés következtében pusztulnak el.

Olajkiömlések a tengereken: Egy egyszerű olajszállítás közben történt balesetben – több, mint 500.000 költözőmadár pusztult el, vagyis körülbelül ezerszer annyi, mint a kaliforniai szélerőművek területén egész évben.

Magas kémények: Egy hagyományos kaliforniai szénfűtésű erőmű négy kéménye esetében az egyik tanulmány az őszi költözési idő alatt körülbelül 3000 elpusztult példányt regisztrált egyetlen éjszaka alatt.

Higanykibocsátás: egy nehézfém, a higany környezetbe jutása a széntüzelésű erőművek esetében, szennyezi a tavakat, patakokat és felhalmozódik a táplálékláncban, veszélyeztetve a búvármadár és más vizimadarak életét.

Globális felmelegedés: a világ tudományos közössége egyetért abban, hogy a …….. gázok, főként a szén-dioxid kibocsátás emelkedése következtében a gázok összegyűlnek a légkörben és megváltoztatják a Föld klímáját. Már a változó időjárás számlájára lehet írni nem kevés költöző madárfaj populációjának csökkenését.

Előfordulási helyek pusztítása: A szén-, gáz-, olaj- és uránium-iparhoz kapcsolódó bányászati és fejtési munkálatok sűrűn rombolják a madarak lakhelyét. Bár ez a hatás kevésbé tűnik ártalmasnak, mint a direkt kiirtása az egyedeknek, általánosságban mégis elmondható, hogy elsődlegesen ez a fő oka a vadvilág csökkenésének (beleértve a madarakat is).